Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete
Rövid hároméves székesegyházi karnagyi működéséről különösebb emlékeink nem maradtak. Nagyon valószínű, hogy rokona volt Emmerth Antal, aki 1835-ben Tolnán született, Pesten, majd Bécsben tanult és mint zongoraművész külföldön is járt hangversenykörúton. 1862-től az újonnan alakult Debreceni Zenede tanárjaként működött és 1903-ban halt meg.63 Lányi Ernő (1890—1892) Lányi Ernő nagyon romantikus életpályát futott meg, mielőtt a fehérvári karnagyi állásba került. 1861-ben született Pesten. Apját hamarosan elvesztve, mostohaapja, Basch nevelte. (Basch III. Napoleon egyiptomi harctéri tudósítója volt!) Az ő révén Bécsben és Párizsban nevelkedhetett. 13 éves korában azonban megszökött Baschtól és hosszabb bolyongás után 16 éves korában Svédországba, Stockholmba került. Éhezett, nélkülözött, míg végül sikerült bejutnia az éppen Stockholmban szereplő német színházba másodhegedűsnek. De a színtársulat eltávozott Stockholmból és ő ekkor kőtárnak eladásából tengette életét. A francia konzulátus útján visszajutott Franciaországba, s onnan hazájába. 17 éves korában Miskolcon lett színházi karmester, majd Kassára, Szabadkára, Kolozsvárra és végül Pestre került az operához, ahol előbb az énekkar korrepetitora, majd karmester lett. 1890- ben jött Székesfehérvárra karnagynak.6"1 Csak két évig működött Fehérváron, de ezalatt döntő fordulatot adott a székesegyház zenei életének. Mindjárt karnagysága első évében megalakult Székesfehérváron a Cecilia Egyesület, húsz évvel a német Cecillia Egyesület szentszéki jóváhagyása után és hét évvel előbb, mint az Országos Magyar Cecilia Egyesület alakult.63 64 65 Nem tudjuk ugyan, milyen mértékben játszott bele Lányi Ernő személye az Egyesület megalakulásába, de az tény, hogy külföldi tapasztalatai alapján ő már látta, hogy az akkor divatos egyházzenei stílus ideje elmúlt. Tudta, hogy itt az idő, hogy az egyházi zene visszanyúljon ősi forrásaihoz, abból újuljon meg. Ezért ő a gregorián éneknek és a Palestrina stílusnak volt fáradhatatlan harcosa.66 Ehhez természetesen idegen és szükségtelen volt a nagy zenekari apparátus. A káptalani zenészek észre is vették mellőzésüket, megérezték, hogy rájuk már nem sokáig lesz szükség. Lányi meleg egyénisége, szeretetreméltó modora áthidalta ugyan a nehézségeket, de a két esztendő túlságosan kevés volt ahhoz, hogy a zenei ízlést átnevelje. Fehérvár nem volt még eléggé érett arra az új stílusra, amely Délnémetországból, pontosabban Regensburgból indult el hódító útjára és amelyet a történelem „ceciliás mozgalom” néven ismer. Talán ez a körülmény is belejátszott abba, hogy amikor 1892-ben pályázatot hirdettek a megürült egri főszékesegyházi karnagyi állásra, Lányi Ernő is benyújtotta pályázatát. A 24 pályázó közül őt választották meg karnagynak, és így Lányi 63. Zenei Lexikon I. k. 557—558. 64. Szabadság (Székesfehérvár és Fejér megye Kör és Társaséletének Közlönye). 1892. április 21. — E. 65. Magyar Kórus 52. sz. 967. 66. Mint a 64. jegyzet. 194
