Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete
8- szor Minden Hangász és Énekes köteles minden Vasárnap és Ünepen az Anya Fő Templomba megjelenni és az Igazgató által neki rendelt kötelességét tellyesítteni úgy szinte valahányszor akár a’ Mlgos Püspök és a’ Tettes Ns Káptalan akár a Tettes Ns Tanáts rendelésébül valamelly Ájtattosság vagy világi Ünep tartatik kötelessek minden Hangászok és Énekesek a kik akár melly pénztárbul fizetést húznak megjeleni. 9- szer A Hangászi Kar Igazgatója köteles ezután minden napra a’ Tettes Ns Káptalan 9 órai Miséjére 4 Énekeseket hetenként vagy holnaponként váltosztatva rendelni. Költt Székes Fejér Várott a’ Szabad Királyi Székes Fejérvár Tettes Nemes Tanátsának Elegyes Ülésébül november 20- n 837 Eischl János Al Jegyző által.” Ez a „Rendszabás” hármas kötelességet ró Jannyra: 1. leltár készítését a zenetár anyagáról, 2. „Énekes Oskola” felállítását, és 3. minden napra 4 énekes kijelölését a konventmisére. 1. A leltár 1839-ben el is készült „Inventarium Nottarum et Instrumentorum Musicalium” címmel.44 45 3 2 7 egyházzenei művet sorol fel liturgikus műfajok szerint csoportosítva. Föltűnő, hogy egy-két kisebb jelentőségű műtől eltekintve semmit sem találunk benne a barokk vagy későbarokk zeneszerzőktől. Java értékét Joseph és Michael Haydn, Mozart, Cherubini művei képezik. Nagy számmal vannak a századeleji német—osztrák szerzők kevésbé értékes kompozíciói (Schiedermayer, Dreschler, Preindl, Eybler stb.), néhány cseh mester (Blahack, Horak, Tomaschek), valamint a korabeli magyarországi zeneszerzők művei. Ilyenek a pozsonyi születésű, 1804—11-ig Kismartonban karnagy, majd külföldre távozó Hummel Nép. János; a győri születésű, Győrben, majd a budai Mátyás-templomban működő Adler György; az osztrák származású pécsi karnagy, Lickl János György; az átmenetileg Győrben orgonistáskodó osztrák Albrechtsberger; a cseh származású esztergomi karnagy, Seyler József Antal. A kótatár rendezése alatt kerültek Janny kezébe elődjének, Vogel Miklósnak kéziratos kótái, összesen 52 mű, jórészt hasonló szerzőktől, mint azt felsoroltuk. Egy Palestrina-mű szerepel közöttük. Janny beadvánnyal fordult a káptalanhoz, hogy vegye meg a zenetár számára Vogel hagyatékát. Árát Janny 59 Ft. 29 kr-ra értékelte.15 A leltár másik része a hangszereket sorolja fel. Köztük első a székesegyház 20 változatú orgonája. — Kétségtelen, hogy a székesegyház ősében, a töröktől való felszabadulás után rendbehozott plébániatemplomban is volt már orgona, mert hiszen az 1754-es egyházlátogatás orgonistának mondja Hoffer Pál német tanítót. A templomot 1758—68 között átépítették. Az 1761-es vizitáció szerint kényelmes orgonája •ran (Habet organum commodum). Ez a kényelmes orgona minden bizonnyal azonos már az 1817 és 1839-ben említett orgonával. Egyrészt mert nincs semmi nyoma, hogy 1761 és 1817 között új orgonát építettek volna, másrészt, mert az 1817-i leírás ráillik az „organum commodum” fogalmára. Az 1817-es látogatás jegyzőkönyve szerint az orgona „20 változatú és még a legjobb minőségű Fehérvár összes orgonái között. Négy fúvója van, amelyek közül kettő szakadt. Sajnálatos, hogy az orgona szerkezete vagyis a szekrényzet, amelyben a sípok vannak, egy darabban középen áll a nagy ablak útjában, amelyen a fény a 44. Vis. Can. 1839. 77—85. — E. 45. Kápt. Lvt. 502—C/1838. — E. 189
