Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához
köszönhető.85 86 Könyvgyűjtő hajlama már korán megmutatkozott. Papnövendék korában szérezte meg első antiquáját. Az egyházi pályán való emelkedéssel megnövekedtek anyagi lehetőségei is könyvtára nagyobb mértékű gyarapítására. Egy 1868- ban keletkezett Canonica Visitatio szerint „harminc év leforgása alatt könyvtárára lassanként 12 000 Forintot költött”,85 86 87 88 ami akkoriban komoly összeg volt. 1877-ben egy önéletrajzi vázlatban úgy nyilatkozik, hogy 40 éves gyűjtés eredményeképpen könyvtára meghaladja a 10 000 kötetet.87 Kanonok korában azzal a gondolattal foglalkozott, hogy már akkor igen értékes könyvtárát becses éremgyűjteményével együtt Székesfehérvár városra hagyományozza a gyűjtemény otthonául megszerzendő épülettel együtt. Mikor azonban ismételt tiltakozása ellenére megyéspüspökké nevezték ki, megváltoztatta szándékát, és könyvtárát 1881-ben az akkor mintegy 11 000 kötetet számláló püspöki könyvtár állományába olvasztotta be. Saját kezelésében csupán régi-könyv gyűjteményét tartotta meg.88 Bibliofil tevékenységének aranykora tulaj donképppen megyéspüspök korában köszöntött be. RMK gyűjteménye már a 70-es években kialakult. A püspöki könyvtár 166 művet számláló régi magyar könyvgyűjteményéből 22 biztosan, 44 pedig esetleg az ő szerzeménye.89 A gyűjtemény kétségtelenül legértékesebb darabja a BALASSA BÁLINT: Istenes éneki-nek Kassán, 1665-ben Severina özvegyné nyomdájában készült kiadásának egy példánya, melyet egy régi könyv táblájából maga Pauer áztatott ki. Ebből a kiadásból ez az egyetlen hazánkban fellelhető példány. A püspöki könyvtár 508 kötetből álló antiqua gyűjteményéből mintegy 270 Pauer gyűjtő tevékenységének gyümölcse. Ezek közül csupán 21 kötetet szerzett be itthon, a többi külföldi antiquáriusok útján került könyvtárába, mégpedig 1880— 1886 között. Ami a gyűjtemény tartalmi összetételét illeti, ezekből a 16. századi könyvekből a humanizmus korának sokoldalú szellemi érdeklődése tárul elénk. ERASMUS, a nagy humanista író egy tucatnál több könyvvel szerepel. MACHIAVELLI is helyet talál a gyűjteményben. A római írók és költők széles skálájával találkozunk. A történelmet EUSEBIOS és a népszerű JOSEPHUS FLAVIUS képviseli, az utóbbi hatféle kiadásban, a kartográfiát pedig ORTELIUS: Theatrum Orbis Terrarum c. atlaszának antwerpeni, 1595-ös kiadása Plantin nyomdájából. A szentatyák és a humanista teológusok művei mellett felsorakoznak a reformáció szellemi vezéreinek írásai (LUTHER, KÁLVIN, MELANCHTON, THÉODORE DE BÈZE, stb.). Az értékes művek sorát 19 féle bibliai kiadvány teszi változatossá, melyek közül a legrégibb az 1515-ös lyoni kiadás, legérdekesebb az idősebb Cranach fametszeteivel díszített Luther-féle biblia (Wittenberg, 1543). 85. Pauer János 1814-ben született Ráckevén. Középiskoláit Fehérvárott végezte. Itt, mint árva fiú a kiváló műveltségű Simonyi Pál nagyprépost házában talált otthonra. Ennek 2000 kötetet meghaladó szép könyvtára első ihletője lehetett a könyv szeretetében. Pappá szentelése után három évet káplánként Csákváron töltött, itt megismerkedhetett az Esterházyak értékes könyvgyűiteménvével. Maid Pestre került, ahol a Szaniszló Ferenc szerkesztette „Religio és nevelés” c. folyóiratnak segédszerkesztőiéként munkatársi kapcsolatba került Somogyi Károllyal, a korszak egyik legnevesebb könyvgyüjtőjével. 1844-től Székesfehérvárott működik, mint teológiai tanár, püspöki titkár és kanonok. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia történeti munkásságát honorálja, amikor lev. tagjává választja. 1872-ben segédpüspök lett, 1878-ban megyéspüspök. Vö. SULYOK J. : Pauer János 1879—1889. Jubil. Névt. 113—118. 86. SULYOK J. : a székesfehérvári pauer-gyűjtemény. Magyar Könyvszemle. (1967.) 192. (Továbbiakban Pauer-gyűjt.) 87. Pauer-gyűjt. 193. 88. Ibid. 192. 89. Ibid. 194. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az idézett helyen megfogalmazott véleményünkkel ellentétben ma úgy látjuk, hogy azoknak az RMK. köteteinek egy része, melyekben nem szerepel Pauer saját kezű bejegyzése, — még ha restauráltatta és a Számmer-féle címkékkel látta is el azokat — nem szükségképpen az ő szerzeményei. Azokat esetleg a püspöki könyvtár állományában találta, s onnan emelte ki. 167
