Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához
karmelita könyvtárból származik az a nagy folio alakú, művészi rézveretes bőrkötéssel ellátott, a szentmisék gregorián dallamait tartalmazó, kézzel jegyzett három énekeskönyv, és egy negyedik kis folio alakú, hasonló tartalmú énekeskönyv, amelyeket most a székesfehérvári Püspöki Könyvtár őriz. Ezek mind a budai kármelita kolostorban készültek 1724-ben, ill. 1762-ben. A karmeliták kiköltözése után a kolostor épület rövidesen katonai kórházzá ill. raktárrá lett,48 s az ott maradt könyvek osztoztak az épület hányatott sorsában. A hagyomány szerint, mikor Milassin püspök a házat 1802-ben papnevelő intézet céljaira szerezte meg, a megmaradt csekély számú könyv a csakhamar megalakult szemináriumi könyvtár alapjául szolgált. Érdekes azonban, hogy ebben a könyvtárban — igaz, elég felszínes kutatás után — csupán három mű volt található, amely kétséget kizáróan a karmelita téka állományához tartozott. Ezek: egy német nyelvű LUTHER-Biblia (Rudolphstadt, 1683), PHILIPPUS PAULUS MERZ: Thesaurus biblicus, (Augsburg, 1734) és SEBASTIANUS HENRICUS : Novissimum, quatuor mundi miraculorum compendium (Nürnberg, 1711). Meglepő ezzel szemben, hogy a székesfehérvári Püspöki Könyvtár 22 olyan művet őriz, amelyekről a possessor bejegyzés alapján teljes bizonyossággal meg lehet állapítani, hogy a karmelita könyvtárból valók. Köztük két antiqua: Luther ellenlábasának, ECK JÁNOS-nak Tertius homiliarum tomus-a (hi n. 1534), s a valószínűleg bázeli kiadású Biblia 1569-ből. Két RMK. III. is található köztük: Cynosura iuristarum, (Pottendorf, 1668) és a névtelen pálos szerzőtől származó Magnae Hungarorum Dominae ... mirabilia (Bées, 1661). A karmelita könyvtárból való többi, 17. és 18. századból származó munka többnyire homlietikai tartalmú és alkalmasint még a szemináriumi könyvtár alapítása előtt kerültek a püspöki könyvtár gyűjteményébe. — A Fejér Megyei Levéltár Könyvtára is őriz a karmelita könyvtárból egy nyomtatványt: Neue Staats'Kunst des franzözischen Hofs (H. n. 1742). A 18. század végi leltározó jelentéktelennek tartotta a fehérvári karmeliták kicsiny könyvtárát. Mi ma másként ítélünk. A régi könyvek dokumentum-értéke, akár könyvtörténeti akár eszmetörténeti szempontból nézzük, az : idő múlásával egyre nő. A három eddig ismertetett 18. századi eredetű székesfehérvári könyvgyűjtemény közül a jezsuita könyvtár volt a legrangosabb, szellemi kisugárzásában a legjelentősebb, a ferences téka pedig a leghosszabb életű. Eltűnésük a város könyvkultúrája szempontjából kétségtelenül hátrányos hatású volt. Sokáig kellett még várni, míg a 19. század folyamán kialakult a ciszterci gimnázium értékes tanári szakkönyvtára,49 s a reformkorban első közkönyvtári kísérletként megalakult a „Fejér megyei Olvasó Társaság” könyvtára.50 , Van azonban Székesfehérvárnak egy még ma is élő könyvtára, amelynek gyökerei a 18. századba nyúlnak vissza. Most még ezzel kell foglalkoznunk. Püspöki Könyvtár A város rangját és tekintélyét kétségtelenül emelte, de kulturális és szellemi életének fejlődése szempontjából sem volt közömbös Mária Terézia döntése, mellyel 1777-ben Székesfehérvárt egy újonnan létesített egyházmegye székhelyévé tette. 48. PAUER X: op. cit. 297. 49. KOLONICS L. : op. cit. 3—5. — A könyvtár értékére tényt vet az a tény, hogy 1950-ben a ciszterci rend működésének megszüntetésekor az István király Múzeum 7—8000 kötetet vett át tanári könyvtárából. Vö. N [EMRNYI] X.: op. eit. 29. 50. KONCZOL I.: Fejér megye reformkori könyvtára. Fejér Megyei Szemle (1965.) 1, 81—85. 160
