Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához
Tévednek, ha ezeknek a szerzetesi közösségeknek a szerepét a mai kor szemüvegén keresztül néznők. A modern állam egymás után vette kezébe azokat a területeket (szociális gondoskodás, iskolaügy, kultúra stb.), amelyek nálunk még a XVIII. század elején is szinte kizárólag az egyházi szolgálat szerves részei voltak. Mint a nép elsőrendű nevelőinek, az ő feladatuk volt a török uralom idején szétzilált erkölcsök nemesítése, a becsületre, a szorgalomra, emberiességre és a polgári erényekre való nevelés. Lelkipásztori és nevelői munkájuk alakította ki azt az eleven barokk vallásosságot, amely jótékony hatását a város egész társadalmi és gazdasági életére is kisugározta. A vasárnapok és a gyakori munkaszünetes ünnepnapok istentiszteletein elhangzó magyar és német igehirdetés, a hitoktatás, a körmenetek és búcsújárások színt és változatosságot vittek a város csaknem kizárólag katolikus lakóinak életébe.8 A szerzetes közösségek lelkipásztori és népnevelő munkájában nélkülözhetetlen munkaeszköz volt a könyv. Tehát nem valami könyvgyűjtési szenvedély, hanem gyakorlati szükség alakította ki az újkori Székesfehérvár első jelentős könyvtárait. Az egyes szerzetesrendek szabályai is előírták a konventekben könyvtár létesítését és annak rendszeres gyarapítását.9 Jezsuiták Kétségtelen, hogy Székesfehérvár XVIII. századi életének alakításában az ott működő szerzetesrendek közül a jezsuiták töltötték be a legjelentékenyebb szerepet.10 Ök vezették a város egyetlen plébániáját, ők irányították iskolaügyét. A tanítás 1702- ben indult meg, a kuruc—labanc háború zűrzavarai közt megakad, de 1724 őszétől a rend 1773-ban történt feloszlatásáig megszakítás nélkül folyik a vezetésük alatt álló gimnáziumban, amelyben a tanulók száma nem egyszer a 300-at is megközelítette.11 A jezsuiták eleven kapcsolatot tartanak fenn a város magisztrátusával, a helyőrség vezetőivel, a tekintélyes polgárokkal, de az egyszerű néppel is.12 Szellemi súlyuknak megfelelően könyvtáruk is a leggazdagabb. A bibliotéka alapításának idejéről, fejlődési menetéről írásos adat nem áll rendelkezésünkre. Valószínű, hogy a rendház felépítése előtt (1745) csak nagyon lassú ütemben gyarapodott. 1732. november 24-én Bécsből a rend provinciálisától ajándékképpen misszálét, három új kiadású Szentírást, ugyanannyi új konkordanciát kapnak, valamint rendi szentek életleírását tartalmazó könyveket. „Igen rászorultunk” — jegyzi meg a diárium-író.1* Ez a megjegyzés igazolni látszik előbbi megállapításunkat. Vánossi Antal, a rend központi szolgálatot betöltő tagja, akinek adományából épült fel javarészt a fehérvári jezsuita templom és rendház, Rómából élénk figyelemmel kíséri és leveleivel irányítja az építkezést.14 A székház berendezésére nagy 8. NÉMETH L.: op. cit. 25—26. 9. + TAKÁCS INCE ferences rendtörténész ill. HOLOVICS FLORIAN jezsuita rendtörténész szíves közlése. 10. NÉMETH L. : op. cit. 26. — WERNER A. : A székesfehérvári főgimnázium története = A Ciszterci Rend székesfehérvári kát. főgimnáziumának értesítője 1894—95. iskolai évről. (Székesfehérvár, 1895.) 11. 11. NÉMETH L. : op. cit. ibid. 12. NÉMETH L.: op. cit. 14. és 22—23. 13. Diarium Missionis Alba-Regalensis Societatis Jesu 1730—1741. 1732. nov. 24. (Székesfehérvári Püspöki Levéltár Nr. 5902.) 14. Vánossi 65—70 000 Ft-ot kitevő családi öröksége tetemes részét a székesfehérvári építkezésekre fordítja. Gráci házfőnöksége idején (1737—40.) érlelődött meg benne a gondolat, hogy olyan centrummá fejleszti a fehérvári házat, amilyen a gráci volt. A várost e célra alkalmassá tette kedvező földrajzi helyzete. E terve megvalósítására építtette az új rendházat és templomot. Vö. VILLANYI L. A.: Vánossi Antal S. J. 1688—1757. Pannonhalma, 1935. Kézirat a Pannonhalmi főapátsági Könyvtárban. 67. 153
