Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Farkas Gábor: A tőkés társadalom kialakulásának kérdései Székesfehérvárott
iskolákat, tanintézeteket alapítanak. 1852-ben lesz 8 osztályos a katolikus gimnázium, 1855-ben nyitják meg a reáliskolát, 1857-ben lerakják a Ferenc József Nőnevelő alapkövét, 1850-ben kereskedői inasiskolát, 1852-ben vasárnapi kereskedelmi iskolát nyitnak. 1860-ban óvodaalapítási kísérlet volt, és ismét foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a katolikus főgimnáziumot fokozatosan filozófiai fakultássá fejlesztik (1845 óta napirenden volt). Egyébként 8 községi, 6 felekezeti elemi iskola működött 1869-ben, az alapoktatásban résztvevők száma 3733 fő volt. Székesfehérvár 1860-tól katonai bázis. Ekkor helyezték ide a 69. gyalogezredet, amely a város életébe, a vidéki diákifjúsággal együtt élénk színt hozott, majd az 1860 és 1861-ben megnyitott vasútvonalak révén Bécs, Pest-Buda, Zágráb-Fiume is hamar elérhetőbb lett.7 3 Székesfehérváron a modern közlekedés kiépítésének már az első szakaszában látták azokat a tendenciákat, amely a tőkés fejlődés lelassulását hozta meg. Míg 1850-től igen örvendetes fejlődés kezdődött, amely végeredményben a tőkés fejlődés szinte minden ágára kiterjedt, addig a hatvanas évek végén, de különösen a XIX. sz. utolsó harmadában a nagyvárosok gyáripari termékeinek konkurrenciája lépett előtérbe, most ez halálos öleléssel fogta körül a város iparosait, kereskedőit. Ezért, aki tehette, elköltözött közülük Székesfehérvárról. A tőkések elköltözése aztán maga után vonta a munkaerő elvándorlását is. Különösen a világvárossá nőtt Budapest közeli fekvése lassítja Székesfehérvár fejlődését, sínyli annak nagy, népességelvonó erejét. A XIX. sz. utolsó harmadának Székesfehérvárában nincs dinamikus fejlődés Kézművesiparosok és parasztok városa, amely azonban egy nagy kiterjedésű, bő termésű vidék közigazgatási, közművelődési, vallási és gazdasági központja.* 73 73. Lásd. városi prot.-k. * Ezen tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári történész ülésszakon 1971 májusban. 150
