Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
Farkas Gábor: A tőkés társadalom kialakulásának kérdései Székesfehérvárott
Farkas Gábor A TŐKÉS TÁRSADALOM KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSEI SZÉKESFEHÉRVÁRON A téma megközelítéséhez és néhány főbb elvi jellegű probléma kifejtéséhez két alapvető forrást használtam fel. Az egyik Székesfehérvár 1828. évi regnicolaris öszszeírása,1 amelynek elkészítését — mint közismert — az 1825—27. évi VII. te. az adó kivetése céljából rendelték el. A másik, az 1869. évi népszámlálásnak a városra vonatkozó részletes adatsora, amely a demográfiai és a gazdasági helyzet felmérése szempontjából úgyszólván minden előző forrásnál részletesebbet nyújt, és egyben tükrözi azt a struktúrális változást, amely a városban az említett források keletkezése között eltelt négy évtized alatt végbement.2 Ez alatt Székesfehérváron is kibontakoztak a kapitalista társadalom gazdasági előfeltételei. Ez a fejlődés a haladó polgárság részéről azonban — a hűbéri társadalmi rend által meghatározott struktúrájú szabad királyi városban — a konzervatív erők és ezek által szívósan védelmezett városi privilégiumok elleni dinamikus küzdelemmel párosult. A fejlődést az 1848—49. évi forradalmi események gyorsították. 1848 — a kapitalista társadalmi rend kialakulásának menetében — városunkban is határkő, s szinte kulminálja az előző időszak előkészületi jellegét, az előfeltételek egyes elemeinek létrejöttét, de kiindulópont ez a következő évtizedek fejlődése számára is. 1848 után a kapitalista evolúcióhoz szükséges még hiányzó előfeltételek kialakulása meggyorsul, és mivel a társadalmi-politikai életben már gátló körülmények — a rendi privilégiumok megszűnése folytán —, nincsenek, annak mind több oldala jelentkezik. 1848 előtt a város a feudális keretek között küzdött az idegenek betelepedése ellen, még a formális lehetőség megadása után is. 1848 után a városba a beköltözés ugrásszerűen nő. Ez sokat lendít a városon, mert tőkeerős kereskedelmi, sőt kisebb mértékben ipari vállalatok jönnek létre. A hatvanas évek közepén már Székesfehérváron is szemmel látható a gazdasági viszonyok tőkés struktúrája, elsősorban az ipari, kereskedelmi vállalkozásokban, de ugyanilyen mértékben jelentkezik a modern közlekedés létrejöttében, a pénz- és hitelviszonyok területén, amely tükröződik a társadalom átalakult rétegeiben is. A város gazdasági-társadalmi szerkezetében a hűbéri vonások dominálnak. 1828- ban a 2714 családfő társadalmi állapota a következő: 1080 városi polgár, 122 nemes, 578 házas zsellér, 943 pedig házzal nem rendelkező zsellér.3 A városi polgárság a feudalizmusban privilegizált helyzetben van. A városon belül társadalmi elkülönültsége — vagyoni helyzete folytán — a zsellérlakossággal 1. Fejér megyei Levéltár (Továbbiakban: FML) Szfvár város lt. Dicális összeírások. 1828. (A továbbiakban: 1828. évi összeírás.). 2. FML. Uo. Népszámlálási adatlapok, 1869 évről, és Székesfehérvár 1869. dec. 31-én. c. kiadvány (S/zfvár, 1870). 3. Ibid. 1828. évi összeírás. 139
