Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

B. Lukács Ágnes: Adalék Székesfehérvár és Fejér vármegye népességtörténetéhez az 1820-as években

Dolgozatom címe és a leírtak valójában csak úgy és annyiban fedik egymást, hogy a város és a megye néhány kiragadott népességi jellemzőjét használtam fel arra, hogy a Ludovicus Nagy kézikönyvében rejlő statisztikai adatok történeti demográfiai jelentőségét illusztráljam. Egy közel egykorú forrásból — Kölcsey Ferenc 1833. évi napló jegyzetéből vett idézettel ismételten arra szerenék utalni, hogy egyetlen megye vagy város viszonyai önmagukban — a hazai adottságok folytán — mennyire nem általánosíthatók: „A mi bajunk sok. Az ország részei oly temérdek tekintetben különböznek egymástól. Más helyzet, más természetű föld, más kiterjedésben viszony, más népesség, más életmód s több effélék; s mind ezekből következő más tekintetek, más gondolkodás, más értelem.. A1 A sok bajt és a hazán belüli sokféleséget nemcsak konstatálta „Szatmár demokrat lelkű követe”, hanem — és itt Horváth Mihálytól idézek — „ha lehetett volna már most megadna a parasztnak minden politikai jogot, hogy a 700 ezernyi legalis nemzetet tíz millióra emelje”. Látnunk kell, hogy Magyarországon az 1820-as évek a mozdulatlanság leple alatt már érlelődő korszakváltás kitapintható kezdetét jelentik: ennek feltárásához szeretne a történeti demográfia a maga sajátos eszközeivel hozzájárulni. 11

11. Idézi: HORVATH M.: Huszonöt év Magyarország történelméből. 1823—1848-ig. 1—2, (Genf 1864).

138