Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)
B. Lukács Ágnes: Adalék Székesfehérvár és Fejér vármegye népességtörténetéhez az 1820-as években
B. Lukács Agnes ADALÉK SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS FEJÉR VÁRMEGYE NÉPESSÉGTÖRTÉNETÉHEZ AZ 1820-AS ÉVEKBEN A Magyar Statisztikai Társaság 1938. évi Székesfehérvár-i jubileumi ülésén Thirring Lajos „Székesfehérvár s Fejérmegye népességének fejlődése és összetétele”,1 Kovács Alajos „Száz év Fejér vármegye községeinek népesedéstörténetéből”2 címmel tartott ünnepi előadást. Thirring Lajos egy 1720-ig visszatekintő népességi idősortól eltekintve a hivatalos magyar népszámlálások alapján végzett összehasonlító elemzést, Kovács Alajos pedig Fényes Elek 1830-asnak tartott adatait — fáradságosan átdolgozva — az 1930. évi népszámlálás községi adataival vetette egybe, hagyományos leíró statisztikai módszerrel. Székesfehérvár és Fejér megye XIX. századi népességtörténetének általuk nem tárgyalt része az 1830-at megelőző korszak: ez amellett szól, hogy az egyébként is olyannyira mostohán kezelt 1820-as évekkel foglalkozzunk. * * * Kovács Alajos előadásának bevezetőjében megemlíti, hogy „Az ún. nem nemesi összeírások közül az 1825. évinek anyaga 1828-ban nyomtatásban megjelent Nagy Lajos3 latin nyelvű munkájában..Elek Péter és falukutató munkatársai „Elsülyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete”4 c. művéből idézek: „Ludovicus Nagy féle statisztikában 1807-ben Kemse 20 házzal és 140 lakossal szerepel. . . föl kell tételeznünk (és ami nagyon valószínű), hogy Ludovicus Nagy adatai nem pontosak.” Az idézeteket folytathatnám, de a kettő is rávilágít, hogy az általánosan használt és gyakran idézett kézikönyv adatainak forrását, származási idejét — de hozzátehetjük szerzőjének személyét is — teljes homály fedi. Az 1820-as évek törvényhatóságonkénti népességszámát azért olyan nehéz megállapítani, mert mint ismeretes, a nem nemes népességi összeírások hiányosak és pontatlanok, a római katolikus egyházmegyei schematismusok pedig egyházi igazgatás (archi-diaconatusok, districtusok, azokon belül parochiák és filiák) szerint tagozódnak, azonkívül megbízhatóságuk a nem katolikus népesség tekintetében eléggé bizonytalan. Ha tehát nagyobb területi egységek, vagy törvényhatóságok e korbeli népességszámára van szükségünk, Nagy Lajos adataira vagyunk utalva. A továbbiakban megkísérlem egybevetni L. Nagy és a Schematismus5 adatait Székesfehérvár és Fejér megye egyes helységcsoportjai tekintetében. 1. THIRRING Z,. : Székesfehérvár s Fejér megye népességének fejlődése és összetétele. Magyar Statisztikai Szemle (1938.) XVI. 3. sz. 207—232. pp. 2. KOVÁCS A.: Száz év Fejér vármegye községeinek népesedéstörténetéből. Magyar Statisztikai Szemle (1938.) XVI. 3. sz. 248—265. pp. 3. NAGY L. : Notitiae Politico-Geographico Statisticae Inclyti Regni Hungáriáé Partiunque Eidem Adnexarum. Tomus Primus. (Budae 1928.) 638. p. 4. ELEK P. : Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete (Budapest, 1936.) 24. p. 5. Schematismus Venerabilis Cleri Dioecesis Alba-Regalensis Pro Anno a Christo Nato MDCCCXXVI. (Alba-Regiae) 88. p. 133 i
