Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Zádor Anna: Székesfehérvár építészeti emlékei a felvilágosodás és a klasszicizmus korában

megbízást, helyesebben az áttervezést az alig néhány éve hazánkban tartózkodó fiatal építészre, Pollack Mihályra bízza. Az is feltűnő, hogy az építkezéssel kapcsolatos iratanyag (ami elszámolási nehézségek miatt csak 1838-ban zárul) szinte teljes egészében magyar nyelvű, ami ezekben az években még ritkaság. Változott a megyeháza végső megfogalmazásánál az építészeti stílus (10. kép) is. Külső- és belső korántsem zökkenőmentes kapcsolata ellenére ez az épület tisztára klasszicizmusban fogant, mégis súlyos tömegessége, felépítésének sajátos nehézkessége feltűnő. Ez lehet akár a régi terv adta kötöttségeknek, akár a még kiforratlan stílusnak a következménye.

Üjszerű az épület elhelyezése is. Az István tér akkoriban kívül esett a régi városmagon, a tér beépítése ekkor, az 1800 utáni első években kezdődött meg, amit a klasszicista házsor ma is álló részei bizonyítanak. Az István tér (11. kép) kissé sza-IX. ábra. A Megyeháza a XIX. század első felében Abb. 11. Das Komitatrathaus. Ernsten Hälfte des XIX. Jhs.

bálytalan alakú, a város felé táguló téralakulat, mintha függetleníteni kívánná magát a régitől. A megyeház háttal áll a székesegyháznak és városképi hangsúlyával versenyre kel az Arany János utcabeli emeletes, finom képzésű házakkal. Pollack 1807-ben kapcsolódik be a megyeház építésébe, csak jóval később, 1820—30 körül épülnek fel a teret övező klasszicista házak. Ezek sorából kiemelkedik az egyik legkésőbbi, az 1831 körül épült ikerház (István tér 2.) Túlzottan felmagasított oromzatával és kissé osztrákos jellegével szokatlan a hazai emlékanyagban. Az építésénél szereplő Szász János mester teljesen ismeretlen név egyelőre, lehet, hogy kivitelezett egy osztrák — esetleg Kornháuseltől — származó tervet. Az épület ugyanis leginkább a jelentős mester Badenben épített házaira emlékeztet. Mivel Kornhäusel dunántúli működéséről tudunk, a kapcsolat nem lehetetlen. 12

Klasszicista stílusú az István tér 1. és 3 szám alatti két ház is, közülük az 1. szám alatti a kiforrottabb, 1820 körüli, míg az előbbi korábbi lehet. A vaskosabb pillértagolás helyi mesterre vall.13 (12. kép)

12. FITZ: op. cit. p. 105. — Joseph Kornhäusel bécsi építész terve, a döbrentei templomhoz a a pannonhalmi levéltárban található.

13. FITZ: op. élt. p. 105.

113