Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 4. 1688 - 1848 - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 16. (Székesfehérvár, 1979)

Zádor Anna: Székesfehérvár építészeti emlékei a felvilágosodás és a klasszicizmus korában

i

6. ábra. Lakóház. István tér 10. Abb. 6. Wohnhaus. Stephan Platz 10.

injcább egy díszítőművész formatárából fakadnának. Hogy minő szerepet játszottak ebben a bőven áradó, de merev pontossággal alkalmazott, kissé iskolás ízű díszítő rendszerben azok a mintakönyvek, amelyek a Ratio Educationis-szal kötelezővé tett egységes rajzoktatás alapjául szolgáltak és amit — elvben — kőfaragók és asztalosok egyaránt használtak: még nem dönthető el. Szabolcsi Hedvig e korszak bútorművességével foglalkozó monográfiája9 mutatta ki, hogy az oktatás központosítása azonos mintakönyvek használatát jelentette. A mintakönyvek különböző forrásokból származó anyagot (angol, francia, német) tartalmaztak, hozzánk főleg német, illetve osztrák közvetítéssel jutottak el. Nagyon elterjedt mintakönyv volt az augsburgi Hauer munkája10. Ez is — miként a többi mintakönyv — nemcsak a bútorművesség, hanem az építőiparral kapcsolatos kézművességek (kőfaragás, vasművesség, fémművesség stb.) mintakönyveként volt használatos. Egyúttal fontos szerepet játszottak a különféle európai XVIII. század végi stílusáramlatok és azok keveredésének közvetítésében, egy új stílus, a klasszicizmus kialakításában.

9. SZABOLCSI H. : Magyarországi bútorművészet a XVIII—XIX. század fordulóján, (Bp. 1972.) a Hauer-műből vett fényképeket Szabolcsi Hedvignek köszönöm.

1U. HAUER J. TH. : Dessisns a la’Mode neuye ou Gout antique pour les Architectes en général et spécialement pour servir a divers Artisans . . . (Paris. 1781.) — Természetesen más mintagyűjtemények is tekinetetbe jönnek, a legismertebbek egyikéből vettem az analógiát.

no