Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Fényi Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a proposti residentia a XVII. században
Fényi Ottó A SZÉKESFEHÉRVÁRI KIRÁLYI BAZILIKA ÉS A PRÉPOSTI RESIDENTIA A XVII. SZÁZADBAN Székesfehérvár történetének kutatói a város középkori topográfiájának felvázolásánál eredményesen használták a XVIII. századi térképeket és levéltári adatokat.1 Még indokoltabb ennek a visszakövetkeztető módszernek alkalmazása olyan épületek XVII. századi történetének megírásánál, amelyek a következő században is még fennálltak, sőt fundusok, amelyre egykor felépültek, szinte az egész XVIII. századon áthúzódó pereskedés tárgya volt. A székesfehérvári préposti, később püpöki residentia területéért folytatott XVIII. századi perek aktáiból, még inkább rajzmellékleteiből az eddiginél sokkal határozottabb választ tudunk adni arra a sokat vitatott kérdésre, hogy tulajdonképpen mi is maradt meg az egykori királyi bazilikából és a préposti residentiából a török után. Az épületek e XVII. századvégi állapotának rekonstruálása lehetővé teszi néhány török forrás újraértékelését, így aztán a királyi bazilika és a préposti residentia története egészen az 1601- és 1602-es ostromig visszemenőleg áttekinthetőbbé válik. Br. Nesselrode Vilmos prépost2 1712 és 1714 közötti pereskedésével azokat a környező házhelyeket szerette volna visszaszerezni a város lakóitól, amelyek véleménye szerint a török idők előtt a prépostsági fundushoz tartoztak. Jó történeti érzékkel, de kevés dokumentummal azt bizonygatta, hogy a prépostsági fundust három oldalról körülvevő magánházak telkeit tulajdonosaik a török kivonulása idején vagy közvetlen utána a prépostság területéből hasították ki jogtalanul.3 Területigénylésének 1. Székesfehérvár középkori topográfiájáról lásd FÜGEDI ELEK. KRALOVÁNSZKY ALÁN, NAGY LAJOS és KOVÁCS PÉTER tanulmányait: Székesfehérvár évszázadai. 1. (19G7) és 2. (1971) ; Alba Regia XII. (1972). 2. Br. Nesselrode Vilmos Ferenc Bertram 1703-tól 1729-ig volt székesfehérvári prépost és 1703-tól 1732-ig pécsi megyéspüspök. Nevezetes Keresztély Ágost esztergomi érsekkel folytatott pere a székesfehérvári prépostság kiváltságaiért. Lád : SEBESTYÉN J. : A székesfehérvári prépostság és káptalan egyházi kiváltságai. Századok (1925) 9—10. és 1926. 1—3. sz. — Székesfehérvár városával a prépostsági telek bővítéséért folytatott perének aktái: Orsz. Levéltár, (továbbiakban: OL) A 93, Act. Part. Nr. 2 és Nr. 55 — Nesselrode Vilmos 1729-ben lemondott a székesfehérvári prépostságról unokaöccse Gróf Nesselrode Bertram Ferenc javára, aki 1777-ig, a székesfehérvári püspökség megalapításáig viselte ezt a címet. A két Nesselrode életéről és munkásságáról évek óta gyűjti a levéltári adatokat BARANYAI BÉLÁNÉ. Az 1970-es Álba Regia napok a Nesselrodekról tartott előadása a Székesfehérvár Évszázadai 4. kötetében fog megjelenni. 3. A város a prépost megcáfolására felhasználta néhány, a felszabadulás utáni éveket a városban átélő hivatalnok vallomását, ilyen pl. Johann Mathias Koch Kayserlicher Zeugwarth (a préposti funduson lakó császári katonai raktáros) vallomása: dass da ich anno 1333 inder aiihiesigen Frobstey noch meine Wohnung hatte, ich von solcher Zeit hero jederzeith wohl observirt habe und weis, dass die dasige Burger .. . niehmahlen eine Schritt oder Schuh weith und breith in die Frobstey hinein zu dero Praejudiz gebauet haben .. OL, A 93, Acta Part. Nr. 55, pag. 51. (az idézett német szöveget, ahol ezt a jobb érthetőség szükségessé tette, az érvényben lévő német helyesírás és kiejtés szerint átírtam. Ez a megjegyzés a további német idézetekre is vonatkozik). 127 I
