Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolása
A fejedelem egyetlen ismert nyugati ábrázolása Nicolo Nelli 1530. körüli születésű velencei rézmetsző által a szigetvári hadjárat kapcsán, 1566-ban készített rézmetszet (12. ábra).63 A korabeli krónikások szerint János Zsigmond külseje koránt sem lehetett olyan megnyerő, mint a Nicolo Nelli-féle rézmetszeten,51 amely az erdélyi fejedelem arcmását nagyon idealizáltan adja. Az általunk bemutatott két miniatúra arcvonásai sokkal reálisabban hatnak, inkább megfelelnek a kortárs krónikás leírásának. A két XVI. századi miniatúra tehát egy jelentős és érdekes történelmi esemény bemutatása mellett, János Zsigmond erdélyi fejedelem ikonográfiáját is értékesen egészíti ki. A fenti példa is annak a feladatnak a fontosságát húzza alá, hogy összegyűjtsünk valamennyi olyan török miniatúrát, amelyen magyar történelmi személy szerepel és ezzel ikonográfiái anyagukat, realisztikus ábrázolásaik körét megfelelően bővítsük. * Rövid tanulmányom második felében is csupán kutatási problémák felvetésére szorítkoztam. Remélem, hogy e néhány XVI. századi török ábrázolás vázlatos bemutatása is meggyőz bennünket arról, milyen értékes munka egy-egy magyar történelmi esemény valamennyi török miniatúrájának az összegyűjtése. Ezzel egyidejűleg — természetesen — az egyes események miniatúra-csoportjának a stíluselemzését is el kell végezni. Meg kell vizsgálni a miniatúrákat viselettörténeti, fegyvertörténeti, stb. szempontból is. Az ábrázolásoknak a történelmi leírásokkal való összehasonlítása is gazdag eredményeket ígér. Ezzel összefüggésben feltétlenül meg kell kísérelni az ábrázolt személyek azonosítását is. * A hódoltság kori török történetírók művei tanulmányozásának, fordításának folytatása e munkák ábrázolásanyagának elemzése elsőrendű kötelességünk. A magyar vonatkozású írott források s e krónikák miniatúráinak beható tanulmányozása elsősorban Törökországba vezet bennünket; nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a nyugati gyűjtemények hasonló anyagát sem. Vonatkozik ez — természetesen — a magyar történelemmel kapcsolatos műtárgyakra is. Elsősorban az isztambuli Szeráj magyar történelmi személyekhez kötött — mindeddig feldolgozatlan — díszfegyvereire és egyéb kiemelkedő emlékeire kell itt hivatkoznom. Legértékesebb és érdekesebb Bécsben levő török műtárgyunk, a Bocskai-korona is új szempontú feldogozásra vár. Bécsben, ezen kívül, nagyon komoly török díszfegyver- és iparművészeti anyag van — feldolgozatlanul. Legutóbb a mohácsi csatában zsákmányolt, színpompás, rátétdíszes török lovas bőrköpeny bukkant fel magángyűjtőnél. Mindezekkel a példákkal is hangsúlyozni kívánom, hogy mielőbb feltétlenül el kell végeznünk azokat a magyar szempontból rendkívül érdekes és fontos feladatokat, amelyekre a kitűnő elődök dicső példája kötelez bennünket, de a nemzetközi tudományos közvélemény is joggal elvár tőlünk.* 53 54 53. Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában van. 54. Középtermetű, szikár, szőke, kék szemű férfi volt, magas homlokkal, fehér arcbőrrel, finom metszésű orral, hosszúkás állal. Arca egészen csupasz maradt s bajusza csak néhány szőke szálból állt. Finom keze inkább női, mint férfikéz volt s egész egyénisége inkább nőies benyomást kelt. A Magyar Nemzet Története V. ACSADY I. : op. cit. 412—413. * Ezen tanulmány előadásként elhangzott a székesfehérvári Történész Ülésszakon 1969 májusában. 73
