Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolása

Egy másik miniatura3« (5. ábra) Szigetvárt egészen vázlatosan mutatja be. A szigeteken csupán néhány épületet tüntettek fel. Az elő- és óvárosban már folynak a küzdelmek, ostromuk javában áll.

A harmadik miniatúra (6. ábra) a könyv két különálló oldalát foglalja el.30 31 Bár a két részlet külön-külön arany kerettel van körülvéve, az egyik a másiknak folytatása. Az óvárosból a várba két hídon vonuló katonacsoport a lapok közötti aranykerettel el van választva egymástól. — A miniatúra bal oldali lapon levő felén a már megostromolt és bevett elő- és óvárost látjuk. Jobb oldalon levő felén viszont a belső vár ostromát. A magyar történelmi források mellett több török író tollából is ismert és a vár elfoglalását megelőző robbanást élénk színekkel ábrázolja ez a kép.

Ahmed Feridun ezen munkáját — a kutatás megállapítása szerint — a Hünernáme híres török miniatora, Oszmán nevű festő illusztrálta. 32 33

Az ismertetett szigetvári miniatúrákhoz művészi értékben és hitelességben hasonló az az ábrázolás, amely a dublini Chester Beatty Library „Szülejmánnáme”-jának egyik oldalát foglalja el (7. ábra).38 A krónika Szejjid Lokman tollából ered.34

A bemutatott néhány város- és várábrázolás csupán arra elegendő, hogy a figyelmet a kutatási problémákra felhívja.

Ezen értékes és szép miniatúrák is híven bizonyítják a magyar városok és várak török ábrázolásai összegyűjtésének szükségességét. Elemezésük is igen fontos: össze kell valamennyit vetni az ásatási eredményekkel, s ha van, az egykorú, ha ilyen nincs, későbbi nyugati ábrázolásokkal.

*

30. 28a. jelzetű oldal; mérete: 39X29 cm.

31. 40 b. és 42 a. jelzetű oldalak; egyenkint 39X25 cm méretben.

32. V. ö. TÓGÁN, Z. V.: op. cit. 42. ÖZ, T., Güzel San’atlar Dergisi (Szépművészeti tanulmányok) l.sz. 3. Az öz szerint a krónikát illusztráló Oszmán festőről MEREDITH—OWENS, G. M. is értékes adatokat közöl: Turkish Miniatures (London 1963) 19.

33. Jelzete: f. 65. MINORSKY, V.: op. cit. 19. A tárgyalt miniatúrán azonban, az Ahmed Feridunféle mű ábrázolásától eltérően, a szultáni sátor a belső várral szemközt fekszik, a vár, belső vár épülete is kevesebb itt és hiányoznak az épületeket díszítő tornyok. THÜRY J. : op. cit. II. 352. o., lábjegyzetben azt olvassuk, hogy Szelániki krónikás szerint ,,1566-ban Szigetvárnál a főhadiszállás, vagyis a szultán sátora a vártól keletre, az ó-várossal szemben állott”, így tehát a szultáni sátor az Ahmed Feridun-féle krónika 32 b—33 a. jelzetű kétoldalas miniatúráján van a megfelelő helyén feltüntetve. — A dublini Szülejmánnáme egyébként számos Szigetvárra és hadjáratára vonatkozó miniatúrát tartalmaz, amelyek jelzetét MINORSKY, V. közli. II. Szelim (1566—1574) közvetlenül Szulejmán halála után, 1566-ban Tahmaszp iráni sahhoz küldött trónralépést tudató levelében érdekes leírást ad; ,, . . . Szigetvár néven ismeretes erős és szilárd nagyhírű vár . . . , a mely négy, egymással összefüggő erős várból és kerített erődből áll.” (tJjváros, öváros, Vár, Belső vár) L. THÜRY J. op. cit. II. 402.

34. BABINGER, F. : op. cit. 164—167.

60