Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolása

A miniatúra a vár korai alaprajzát tárja elénk. Fontos lenne a jelenleg is folyó ásatások eredményével összehasonlítani. Természetesen a színes ábrázoláson még nem szerepelnek a később épült olasz bástyák.

Tata várát 1543-ban — az összes török források szerint — földdel tették egyenlővé.20 Huzamosabb megszállásáról e hadjárat során semmilyen forrás sem beszél. A várat hosszabb időre 1558. május elsején foglalta el Hamza esztergomi török parancsnok.21 Nyolc évig marad a hódítók kezén.22 Thúry György 1566. július 20-án foglalta vissza.23

A török alól való felszabadulás után került sor a vár korszerű kialakítására. Az udvart övező három oldalt és saroktornyot 1577-ben bontották le, majd 1580-ig a vár külső bástyáival együtt épültek újjá. Az északnyugati köralaprajzú bástyát csak részben erősítették meg, az alapok megtartásával. A teljesen újraépült többi három sarkon ó-olasz jellegű bástya létesült.24

Matrakcsi Nászuh krónikás munkájának 114 b—115 a jelzésű kétoldalas miniatúvája „Usztul Belgirád” felirattal a XVI. században négy szigeten elhelyezkedő Székesfehérvárnak egészen egyedülálló, érdekes és értékes ábrázolása25 (3. ábra).

A miniatúra jellegzetes város- és várrészleteket, mocsaras területeket, hidakat mutat be.

Az épületek, várrészletek pontos meghatározására később vállaikozhatom. A miniatúra részletes elemzését Esztergom és Tata fentebb bemutatott ábrázolása hasonló munkálataival párhuzamosan fogom elvégezni.

A jelentős és érdekes 1543. évi város és várábrázolások bemutatása után szólnunk kell néhány szót a krónikásról is. Nászuh Matrakcsi nevét onnan nyerte, hogy a „matrak” elnevezésű vívás-szerű kardforgató játékokon is nagy érdemeket szerzett Nagy Szulejmán udvarában, ahol az uralkodó mellett fegyverhordozói tisztet is betöltött. Amint fentebb is említettük, köteteit maga illusztrálta. — Számos történelmi műve mellett két matematikai munkáját is számon tartják.

*

20. A vár 1543. évi elfoglalására és lerombolására lásd Szinán Csaus krónikáját (THÜRY J., op. cit. II. 346—348, 353); Lutfi Pasa (Ibid. 34); Dzselálzáde Musztafa (Ibid. 246) és Kjátib Mohamed (Ibid. 282) leírásait.

21. JENEI F. : A tatai vár (Bp. 1956) 12.

22. Ibid. 13.

23. Ibid. 14. VÖ. RADOS J. op. cit. 27.

24. RADOS J., op. Cit. 28.

25. A miniatúrát megjegyzés, illetőleg értékelés nélkül közli: YURDAYDIN, H.: Two new illuminative works of Matrakçi Nasûh (Napoli 1965) CXLVI. t. 4. kép.

56