Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)

Fényi Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a proposti residentia a XVII. században

2. ábra. A prépostsági (püspöki) residentia 1778-ban. II. sz. alaprajz. Abb. 2. Grundriss Nr. II. der Propstei (des Bischofssitzes) von 1773.

Az 1‘777-ben alapított székesfehérvári egyházmegye első püspöke, Sélyei Nagy Ignác21 1778-ban pert indított a város ellen az egykori prépostsági fundus területének megnagyobbítása érdekében; ez tulajdonképpen az ismertetett Nesselrode-per újrafelvétele volt, fel is használta mindkét fél a régi per dokumentumait, de újakat is készített, többek között a 2. ábraként közölt szép kiállítású, az eredetiben színes helyszínrajzot. E Liptay-féle mérnöki szakrajz nemcsak a prépostsági fundusról és annak épületeiről ad mérethű adatokat, de az egykori székesegyház helyét, a Locus antiquae Basilicae névvel jelölt területet jobb oldalról keretező házakról is, és éppen ez teszi lehetővé a helyszínrajz azonosítását a mai tereppel. Kralovánszky Alán az 1967-es

21. Sélyei Nagy Ignác 1777-től 1789-ig állt a Mária Terézia által alapított püspökség élén. Nevéhez fűződik a püspöki palota építésének elkezdése, ezzel kapcsolatos 1778/81-es telekpere a várossal, amelynek aktái: OL. c. 21, Act. Mens. Exped. 1779. jan.—márc. Nr. 1466 és C. 43, Act. sec. ref. Act. Balogh. 1780 fons 30 pos. 5.

132