Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei
zon ugyanis — nem messze a Palotai dzsámitól — a Palotai kapu közelében a csatorna mentén épült jellegzetes oszmán török stílusú kupolás épület hívja fel figyelmünket. A képen látható épület (3. kép) — amely a 7-es számot viseli — már külső megjelenésben is sejteti annak rendeltetését. A függőlegesen tagolt épület egyik helyiségét félgömbkupola, a középsőt donga vagy teknőboltozat fedi, míg a harmadik — s egyben utolsó traktust — tetejét dobon nyugvó sátortető fedéssel ábrázolta a rajzoló. Valószínű azonban, hogy ez utóbb említett sátortető helyett eredetileg kupola volt. A rajzot magyarázó szöveg, az épületet „Török fürdő”-nek mondja,<a amelyhez vízfelhajtó kerék is tartozott. Ez tehát nemcsak pontosan és egyértelműen meghatározza az épület rendeltetését, hanem ez utóbbi közlésből az is megállapítható, hogy e fürdő gőzfürdő — azaz hamam — volt, amelynek vízellátását ily módon biztosították, és azt nem hőforrás adta, mint azt a másik török fürdőtípusnál — az ilidzsénél — láthatjuk. Az említett fürdő — amint az az ábrázolás nyomán is megfigyelhető — a külvárosnak egyik igen jelentős épülete lehetett, amelynek maradványait felkutatni a jövőben nem lenne érdektelen várostörténeti szempontból sem. A másik fürdőnek, — Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőjének — már korábban a mai Jókai utca 2-ben látható török fürdő maradványaival történő azonosításával teljes mértékben egyet kell értenünk.5® (5. kép) Ez a falakon belül feküdt és a várnak volt a fürdője. A Jókai utca 2. számú telken álló épületben részben beépített fürdő látható sarokrészlete egy kisméretű kupola vagy félkupola indításának maradványa. Ez a sarokindítás, valamint Fítz Jenőnek e helyen végzett feltárása alapján itt egy nagyobb kiterjedésű fürdőépület létét kell feltételeznünk, amely az előkerült fűtőjáratok alapján megállapíthatóan ugyancsak hamam volt. Xözbevetőleg itt jegyezzük meg, — amelyre fentebb már röviden utaltunk, — hogy a török fürdőknek két típusa ismeretes,49 50 49 50 51 amelyeknek mindegyikét megtaláljuk a magyarországi török tartomány területén. A fürdőknek egyik típusa a thermál vagy hévfürdő, amelyet a törökök ilidzsének vagy kaplidzsának neveztek, és amelyeket a hévizek mellett vagy azok közelében építettek. Ilyeneket nagyobb számban találunk elsősorban Budán,52 de megtalálhatók ugyancsak Esztergomban53, Tatán54 és általában minden olyan helyen, ahol hőforrások fakadnak. Mivel azonban Székesfehérvárott hévizek nincsenek, így Istolni Belgrádban csakis gőzfürdő — hamam — építése volt lehetséges. Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőjének eddig ismert részletei azonban még korántsem teszik lehetővé az egykori fürdő pontos és még kevésbé teljes rekonstrukcióját, amelynek előfeltétele mindenekelőtt az épület maradványainak teljes feltárása lenne. Mivel azonban e fürdőtípus is bizonyos alapsémára vezethető vissza, így ennek segítségével mégis megkíséreljük a fürdő bizonyos mértékű elméleti rekonstrukcióját legalábbis felvázolni. A hamamnak — gőzfürdőnek — mint típunak az eredete szerkezeti felépítését tekintve még a római thermákra vezethető vissza, s amely típus azután bizánci közvetítéssel jut el a török építészetbe.55 Miként a római fürdő leegyszerűsített formájában is megvan a funkció betöltéséhez szükséges három helyiség az apodytherium, 49. L. FITZ J.-nek a 28. jegyzetben közölt és ezen ábrázolásra vonatkozó munkáit. 50. FITZ J.—CSÁSZÁR L.—PAPP I. : Op. clt. 31. 51. CELAL ESAD ARSEVEN: L’art Turc. (Istanbul 1939) 88. 52. Buda hévfürdőire vonatkozóan 1. KARÁCSON I. : Evlia Cselebi. . . op. cit. 247—248. A budai meleg fürdőkről a kornak csaknem minden itt járt utazó megemlékezik. 53. FEKETE L. : A hódoltságkori törökség . .. op. cit. 140., valamint KARÁCSON I. : Evlia Cselebi . . . op. cit. 272. 54. FEKETE L. : A hódoltságkori törökség . . . op. cit. 138. 55. KLINGHARDT: Türkische Bäder. (Stuttgart 1927.) 113
