Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei
tesíti. A templomtornyokat a legtöbbször minden különösebb átalakítás nélkül használták e célra, legföljebb arra külön még fából egy körerkélyt ácsoltak, hogy ezen a müezzin körbejárva a négy világtáj irányában kiálthassa ki az ezánt. Abban az esetben azonban, ha a torony bármi okból e célra nem volt használható, úgy — esetleg annak maradványait felhasználva — fából, esetleg kőből vagy téglából új — most már az oszmán török építészeti stílust képviselő — minárét építettek. Az elfoglalt város főtemplomából alakított dzsámit a törökök mindig az akkor uralkodó szultánról nevezték el.8 Ezért van az, hogy Budán9 10 11, Pécsett10, vagy akár Szigetváron11 éppúgy megtaláljuk Szulejmán szultán dzsámiját, mint Székesfehérváron, azaz most már Istolni Belgrádban.12 A török városra vonatkozó igen kevés forrásanyag és korabeli tudósítások közül Evlia Cselebi az, aki a XVII. századi Fehérvár épületeire vonatkozóan eléggé jó tájékoztatást nyújt, bár ez is eléggé szűkszavú és sok tekintetben hiányos. A város dzsámijai közül elsőnek Szulejmán szultán dzsámiját említi, amelyről azt mondja, hogy: „a régi időben magas boltozató templom volt.”13 Feltételezhetően ez lehetett a középkori szent Péter és Pál temploma14 15, s ennek dzsámivá alakítását kell a törökök első ilyen jellegű tevékenységének tekintenünk, amely a foglalást követően röviddel — még 1543-ban — megtörtént. Itt kell megjegyeznünk azt is, hogy a királyi bazilikát a törökök csak később alakították át — nagyon valószínű azonban, hogy annak talán csak egy részét — dzsámivá, mivel az a magyar királyok temetkezési helye lévén e célra így nem volt alkalmas. Kezdetben egy részében a keresztények tarthattak istentiszteletet.16 Ezért esett a választásuk a város egy másik — ugyancsak igen jelentős — templomára, amely méltó volt arra, hogy Szulejmán szultán nevét viselje. Jórészt hasonló módon alakították át — valószínűleg a muszlim lakosság számának növekedésével — azoknak a templomoknak és kisebb kápolnáknak egy részét is, amelyek még jó állapotban voltak, vagy netán csak kisebb javítással még helyrehozhatók voltak. Bizonyára így kerülhetett sor a Hentel városi polgár által építtetett kápolna — a mai Szt. Anna kápolna — mohamedán célra történő igénybevételére, illetve részbeni átalakítására, amely egyébként Székesfehérvár egyetlen még ma is álló középkori kápolnája. De mint tudjuk, a törökök a templomokat nemcsak kizárólag mohamedán egyházi célokra vették igénybe, hanem a legkülönbözőbb célokra használták fel azokat, tgy a középkori bazilikából, — amelyet a XVII. század derekán, mint már dzsámit használnak és amelyet Evlia Cselebi Meliász dzsámi néven említ16 — 1568-ban egy szul-8. FEKETE L. : Budapest a törökkorban, op. cit. 86. E tekintetben Székesfehérvár kivételt képezett, mivel itt nem a bazilikát alakították át dzsámivá, — „Mivel tehát ennek szemlélete félelmet gerjesztő vala és intésül szolgált, nem volt alkalmas arra, hogy dzsámivá alakítasstk; s így a müszülmán harcosok egy másik nagy és pompás templomot tisztítottak meg a nyomorult bálványoktul és alakítottak át dzsámivá . . amint azt Dzselálzáde mondja. THÜRY J. : op. cit. II. 254. 9. KARÁCSON I. : Evlia Cselebi... op. cit. 242. 10. Ibid. 198. 11. Ibid.494. — Itt azonban nem átalakított épületről van szó, mivel a szigetvári várban lévő Szulejmán szultán dzsámi alapjaiban is török építmény és az már a szultán halálát követően, de még annak emlékére épült. — GERű GY. : A szigetvári Szulejmán szultán dzsámi. Műemlékvédelem. (Bp. 1966) 2. 111—116. 12. KARÁCSON I. Evlia Cselebi . . . op. cit. 45. 13. Ibid. 45. 14. FITZ J.—CSÁSZÁR L.—PAPP I.: Székesfehérvár (Bp. 1966) 27. 15. KARÁCSON I. : Evlia Cselebi ... op. cit. 40—46. 16. Ibid. 45—46. 107
