Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 3. Török kor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 15. (Székesfehérvár, 1977)
Kovács Péter: Székesfehérvár középkori topográfiájának néhány kérdése a XVI - XVII. századi metszetek tükrében
lehetetlen. A várost csak kívülről ismerő rajzoló egyszerűen nem is láthatta a legmélyebb ponton épült bazilikát, annál szembetűnőbb volt viszont a dombon álló Szt. Péter és Pál plébániatemplom.4 Érthető, hogy a vázlatot készítő rajzoló — s nyomukban az újkor kutatói is — összetévesztették a két objektumot. A sziluettrajzoknál is megtévesztőbbek a madártávlati képek. Ezek, mint már jeleztük, áttételes módon keletkeztek, és így újabb tévedéseknek válhattak megalapozóivá. A metszetek elemzése révén ilyen tévedésnek kell tartanunk a királyi palotának, vagy szálláshelynek a ferences templom mai területére való helyezését, mint azt Kralovánszky Alán is teszi legutolsó munkáiban.5 6 7 A madártávlatú rajzokon a tévesen István király bazilikájának vélt templommal átellenben mindenütt találkozunk egy „Burg” feliratú, egy, két vagy négy toronnyal ékes épülettel, amit a kutatás eddig természetszerűleg azonosított a királyi palotával. Székesfehérvár 1801-es sikeres ostromáról számos ábrázolást ismerünk, amelyek azonban mind a leírt típusoknak változatai. Ismerünk azonban egy olyan francia metszetet is ebből az időből, amely a maga nemében egyedülálló. Se előzményét, se későbbi változatát nem ismerjük. A kép Montreulx „Histoire universelle des guerres du Turc depuis l’an 1565 jusques á la trefue faicte en l’annéx 1606” c. művében jelent meg.6 7 A szerző Mereoeur herceg győzelmes hadjáratát írja meg, és a metszet rajzolója — mint azt Fitz Jenő is kimutatta egy tanulmányában — igen jó helyismeretről tesz tanúságot.? Fitz Jenő megállapításaiból és a metszettel egykorú hadmérnöki felméréssel való összevetésből is kitűnik8, hogy a várfalak elhelyezése a legpontosabban megfelel a valóságnak. Ö mutat rá többek között arra is, hogy a metszet pontos képét adja, s helyét is meghatározza a forrásokból ismert fellegvárnak — a budai kapu szomszédságában. Ezek az adatok, és az egész metszet minuciózus pontosságú részletrajzai arra a gondolatra késztettek, hogy a város belső képének, fontosabb középületeinek tömegszerű megjelenítésével is a leghitelesebbnek fogadjuk el ezt az ábrázolást. Ügy tűnik, a metszet rajzolója valóban járt a városban, és jegyzetfüzetében megörökítette egy-egy jellegzetes tömb vagy utcavonal képét, s utóbb egy, a városról készült alaprajzi felmérésen, vagy általunk nem ismert korábbi térképen rögzítette. Ezt a feltevést látszik bizonyítani, hogy a más metszetekről ismert kéttornyú gótikus templom ugyan itt is megjelenik, de lényegesen kisebb arányban környezetéhez viszonyítva. Ugyanakkor a város keleti oldalán hatalmas templomot láthatunk — pontosan azon a helyen, ahol a régészek részben már feltárták István király bazilikáját. A tornyot „Q” betűvel jelölte a rajzoló és a magyarázó szövegben „Q”-nál „Álba Regia nagy temploma”9 felirat olvasható. A templom körül házak sora áll, amelyek-4. A szerző és Kralovánszky Alán ezzel kapcsolatos megfigyeléseit KRALOVÄNSZKY ALAN ismertette. Székesfehérvár középkori épitéstörténetenek kérdése. Előadás 1968-ban a székesfehérvári Történész Ülésszakon. Közületien. KOVÁCS P. : Székesfehérvár városképének kialakulása régi metszetek alapján. Műemlékvédelem XIV (1970) 152—156. 5. KRALOVANSZKJY A. : A székesfehérvári középkori bazilika IKMK. B. sor. 27. sz. 6. ; és Székesfehérvár X—XI. századi településtörténeti kérdései. Székesfehérvár évszázadai I. (SSII, Székesfehérvár 1967) 6. Páris, 1608. (Magyarországon egyetlen példányban: O. Széchenyi Könyvtár Ap. 699). 7. FITZ J. : Francia metszet Székesfehérvár 1601. évi ostromáról Alba Regia VIII—IX. (1968) 149—154. A szerző elsősorban a metszet katonai vonatkozásaival foglalkozik. 8. Ibid. 9. „Grande Eglise d’Alba-Regalle”. 100
