Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Bónis György: A székesfehérvári törvénynaptól az "ország szabadságá"-ig

nek azzal a rendelkezésével, amely szerint Szent Istvánkor valamelyikük köteles a városba jönni, s ott megyénként 2—3 nemes jelenlétében minden kártevésért és jogtalanságért a panaszosoknak elégtételt szolgáltatni.36 37 Hogy ez a gyűlés hová fejlődött, arról hamarosan lesz szó. V. István koronázása utáni keltezései azonban nem azt mutatják, hogy ígéretét teljesítette volna.317 Borsa igen alapos regesztakötete nyomán bízvást mondhatjuk azt is, hogy a viharos életű IV. László István-nap körül sohasem időzött Fehérvárott.38 39 40

Nem volt ez másként a XIV. században sem. III. András 1290-i fehérvári koronázása után szeptember 1-én már Óbudán tartott országgyűlést; Vencelt is csak a királyavatás hozta az ősi székvárosba. I. Károly székesfehrévári országgyűlése 1320 novemberére esett. Fia ugyancsak elhanyagolta a törvénynapok megtartását,319 bár a megye monográfusa két István-napi jelenlétéről vél tudni, 1358-ban és 1367-ben.10 Zsigmond első évtizedeinek Mályusz Elemér mestermunkájával összeállított okleveleiben nyoma sincs annak, hogy a városban ünnepelt volna. 1412 után szinte folyamatosan távol volt hazánktól.41 De talán’helyettük a nádor’jelent meg? Az ő bíráskodásának éppen ezekben a századokban virágzó intézménye, a nádori közgyűlés átlag minden második évben szabályszerűen bejárta a szoros értelemben vett Magyarországot, sőt az alnádor bevonásával kettős útvonalat is írt le egyszerre. Ezt az utat sem az Aranybulla hagyományai vezették, pl. 1381 augusztus végén a kispecséttel Pozsony megyében, a nagypecséttel Patakon járt a nádor bírósága.42 De amikor a nápolyi hadjáratok után Nagy Lajos 1351-ben megújította az Aranybullát, a törvénynapok szokása rövid időre feléledt. Gilétfi Miklós nádor 1352 augusztus 24-i oklevelében írja, hogy miután Lajos megerősítette az ország szabadságát, (II.) András király aranypecsétes oklevelét, Szent István ünnepe táján nádori tisztéhez híven az erre delegált három főpappal, az országbíróval és az erdélyi vajdával együtt ítélkezett és jobbította az ország ügyeit Fehérvárott, az ekkor tartott országgyűlésen.43 Fejér megye 1360—70 közt tartott nádori közgyűlései viszont nem estek egybe az ünneppel.44

Hiba lenne, ha elmarasztalnók az Árpádokat vagy az Anjoukat, amiért nem telje-36. 8. cikk, MARCZALI H.: op. cit. 169, LEDERER E.: op. cit. 81.

37. (1270?) aug. 28. Óbuda, Reg. Arp. 1808. sz. ; 1270: székesfehérvári koronázási esküjére hivatkozik, ibid. 1961. sz. ; 1272. ápr. 6.: ibid, látogatása, ibid. 2182. sz.

38. Augusztus végi tartózkodásaira 1. ibid. 2301—2302, 2403—2405 , 2539—2540, 2731, 2804 , 21889, 3001— 3002, 3069, 3115 , 3160—3161, 3253 , 3416 . 3459, 3527—3528. SZ. Jellemző, hogy 1275. aug. 1—3. között, majd ismét okt. 16—31. között keltez Fehérvárról, ibid. 2627—2629, 2653—2654. sz. Viszont az 1280. aug. 24-ről a városból keltezett oklevél hamis, de 1521 előtt gyártották, tehát köztudatot jelez, ibid. 3070. sz. — RATH K.: op. cit. 29 két augusztus 21-i adatát (1281, 1287) a Reg. Arp. nem igazolja.

39. RATH K.: op. cit. 30, 33, 36, 48 sköv.

40. KAROLY J. : Fejér vármegye története II. (Székesfehérvár 1898) 432—433.

41. Zsigmond-kori Oklevéltár I—II. (Bp. 1951—1958) passim; SZILAGYI I,.: A német birodalom és Magyarország államjogi viszonya Luxemburgi zsigmond alatt. A Bécsi Klebeisberg K. Tört. Int. Évkönyve 4 (1934) 177.

42. NYERS L. : A nádor bírói és oklevéladó működése a XIV. században. (1307—1386) (Kecskemét 1934) 55—57.

43. ... quod nobis in festo beatissimi Stephani primi regis Hungarorum, regni libertate a serenissimo principe domino Endre olim rege Hungarorum illustri, vigore sui privilegii aurea bulla vallati data et concessa, ac tandem ... per dominum . . . Ludovicum ... similiter sui regalis privilegii munimine confirmata requirente, in congregatione eiusdem regni sui circa ipsum festum fieri debenda, iuxta debitum officii nostri paiatinatus ... (a nevezett urakkal) per regiam benignitatem pro faciendo quibuslibet quereiantibus recto iudicio, neonon pro quibusdam suis et regni sui negotiis restaurandis et reformandis in socios nobis deputatis, ceterisque ecclesiarum prelatis et baronibus regnique nobilibus ad ipsam congregationem congregatis in Alba Regali existentibus . . , Anjouk, Okmt. V. 604. Idézi KAROLY J.: op. cit, II. 431 is.

44. Ibid. 432.

88