Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Mándoky K. István: A Hantos-széki kunok
bizonyítja először, ami későbbi jövevény voltuk mellett tanúskodik. De Tisza—Duna közti eredetük mellett szólana az is, hogy 1517-ben a Hantos-széki szállások között szerepel Beztherzallasa, s e név egyeredetűnek látszik a Szabadszállás és Kunszentmiklós között fekvő Bösztör pusztával egykori nevén: Beztherhaza), és így a Hantosszéki Beszter az eredetibb, Tisza—Duna közi szálláshely egy maradványa lenne.24 A Hantos-széki kunok nyelvéről alig tudunk valamit. Nyelvemlékeiknek csak a rájuk vonatkozó oklevelekben fennmaradt igen kis számú kun eredetű személy- és helyneveiket tarthatjuk, melyeknek számát, sajnos, újabb gyűjtéssel sem növelhetjük. Pedig az országban sokfelé előforduló, közelebbről meg nem határozható, de feltehetően kun eredetű, azaz kipcsakos jellegű családnevek viselőinek egy részét is a Hontos-széki kunok leszármazottainak kell gondolnunk. A csupán oklevelekben ránkmaradt Hontos-széki kun személy- és helynevek arról tanúskodnak, hogy a Fejér megyei kunok nyelve azonos volt az alföldi kunokéval, esetleg csak nyelvjárásilag különbözött attól. Az alábbiakban e roppant becses, de sajnos igen csekélyszámú kun nyelvmaradványokat mutatjuk be. ALAGAZ: 1537-ben említi egy határperrel kapcsolatos oklevél a Hontos-széki Jakabszállásról való Alagaz Imrét (...Emericum Alagaz de ... J akabzalas)25 E név eredeti Ala-qaz-nak hangzott, amelynek jelentése: ’Tarka-lúd’ (gúnár). A szóközépi, intervokálikus helyzetben álló eredeti q-nak g-vé zöngülését egyaránt magyarázhatjuk kun és magyar hangtani alapon, esetünkben azonban valószínűnek tartjuk, hogy e nevet már kunul is Alagaz-nak ejtették. BAYDAMER: E nevet Baydamerzallasa alakban említi egy 1419-ből való oklevél. A szállásnév személynévi eredetű és egy Bay-temir (vagy Bay-demir) nevű kun főember nevére megy vissza. Jelentése: ’Ür-vas’.26 Szerintünk a név eredetileg Baytemirnek hangzott, s csak az oklevélíró — aki nyilván nem tudott kunul — hanyagságának köszönhető a más vonatkozásban is hibás lejegyzés. BEZTHER: Szállásnév 1517-ből, az oklevélben Beztherzallasa alakban szerepel, szintén személynévi eredetű. A kun szálláskapitány neve Rásonyi László szerint az ’undort kelteni’ jelentésű ige imperatívusza,27 mely ige többek közt a kazáni tatárban is megvan, bezdir alakban. BUTHEMER: A már említett kérdéses jakabszállási kapitány neve (...Buthemer de Jakab szállása...). Rásonyi László szerint e név a bűt- ’geboren werden, wachsen’ ige impossibilitivuma volna,28 szerintünk azonban a Baydamérszállása helynévben is fennmaradt Baytemir névre megy vissza, s ismét az oklevél-író hibás lejegyzésének tulajdonítható inkább a torzítás, mintsem a kun ejtésnek. CHABAK: Csak mint szállásnév maradt fenn (decensus Chabak), személynévi eredete azonban kétségtelen. A névnek a Chabak-on kívül Chabok, Chobak alakváltozatai is vannak.29 Megfelelői az egész török nyelvterületen el vannak terjedve. A szó kun hangalakja cabaq volt, amely egy halfajta neve.30 DIOLTA, GYOLCHA: Személynévként is, meg helynévként is megtaláljuk okleveleinkben (Benedictus Gyolcha; Gyolchapalzallasa). E név a kun jolci ’utas’ szóra megy vissza.31 ILUNCHUK: Az 1343-ból való oklevél Buthemer ispánt, a kunok Ilunchuck nemzetségéből valónak mondja (...Buthemer de genere Ilunchuck...). E név — Rásonyi László szerint — az ïlan ’kígyó’ szó — cuq kicsinyítő-képzős származéka.32 24. GYÖRFFY GY.: op. cit. 275. 25. GYÁRFÁS I.: op, cit. III, 766. 26. V. ö. L. RÁSONYI: Les anthroponymes eomans de Hongrie: Acta Orient. Hung, XX. 137. 27. Ibid. 137. 28. Ibid. 138. 29. V. Ö. GYÁRFÁS I.; op, cit. Ill, 566, 631, 736, 738. 30. V. ö. RÁSONYI L. : Adalékok török tulajdonneveinkhez. NyK. XLVI. 126. 79
