Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Székely György: A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon

Fiainak kezén 1231-ben egy villa Latina volt.26 27 Ez a Beszterce mellettitől különböző falunév jelzi, hogy egymástól távoleső vallon telepek latin, ill. német névadása éppúgy törvényszerű, mint a magyar, ill. szláv.

Az utóbbira dunántúli példát is idézhetünk. Sopron megyei birtokos 1276 táján comes Bartholomeus Latinus. Vas megyében, s egyben Magyarországon az egyik legkorábbi vallon település lehetett Olaszka, mivel esetében bizonyos, hogy szláv közvetítéssel a magyar nyelvbe került helynév (vlasska > vlaska > 1244: Oloska, 1258: Vluzka, 1298: Olozka, Olaska, 1310: Oluzka, 1340: Nagvluzka, 1437. 1443: Olozka). Ezt megmagyarázza, hogy a kezdetben szlovák lakta Krakó (Karakó) falu mellett feküdt. Talán a vallon telepekhez kapcsolódó, de késői adatok alapján ezt biztosan nem állíthatjuk, a Zala megyei Olaszfalu (1374: Olazfalu, 1403). Nem bizonyos, hogy kapcsolatba hozható-e a román népelemekkel a késői és eltérő névalakú Somogy megyei Olasztelek (1346: Olozteluk) falu, amely Boldogasszonyfalva és Szentlá&zló vidékén fekhetett. Éppúgy kétséges, vajon a délfranciaországi Saint-Gilles kolostornak alárendelt, 1091-ben alapított somogyvári apátság legalább a XIII. századig Latini apátjai és szerzetesei mellett a somogyvári hospesek között voltak-e délfranciák. A helység népességére nézve az adatok ugyanis későiek (1378).28

Kifejezetten paraszti vallon települések is. voltak a Dunántúlon — Baranya megyében. Hogy ez összefüggött-e Pécs első püspökével, Boniperttel (aki előbb István király udvari káplánja volt), annál bizonytalanabb, mert Bonipert vallon volta kétséges, alig alapozható meg. A XII. században mindenesetre már éltek vallon szórványok Baranyában. 1181-ben III. Béla király jóváhagyta Marcellus praepositus feleségének Froa-nak birtokügyletét. Az oklevél kiadója egyszerűen prépostról írt regesztájában, bár a XII. század vége felé legalább is kérdőjellel kellene ellátni, hogy egyházi személy volt-e a nős praepositus? Annál kérdésesebb, nem prévőt-szerű személyről volt-e szó, mivel az oklevél egyéb elemei is sejtetnek vallon nyomokat. A tanúk között az élen szerepel Gilebertus pécsi ispotályos mester (maigister), a világiak között szerepel Dionis bodrogi eubagio, a pécsi hospesek között Carnoldin. A határjárásban szerepel Olasz (Uloz) falu és Árpád falu. A neve szerint vallonlakta Olasz helység az egykori Szeles (mai Udvard) határjárásában szerepel, talán ahol ma Szőkéd található.29 Ettől különbözik a Baranya .megye pécsi járásában ma is meglevő Olasz község, Pécstől délkeletre. 1295-ben szerepel ez a falu (villa Olozy), már akkor úttal bekapcsolva a forgalomba, a XIII. század végén is Olozy, majd a XIV. századtól névingadozást mutatva nyeri el mai alakját (1316: Olaz, 1330: Holozy, 1402: Olazy, 1438: Olazy, 1443: Olas, 1456: Oíoz).30 Legalább eredetileg vallonok

26. ZIMMERMANN—WERNER: op. cit. I. 272. sz.; Monumenta Vaticana historiam regni Hungáriáé illustrantia. Rationes collectorum pontificiorum in Hungária. 1/1 (1887) 96—98, 111, 118, 129, 139, 142; MELICH J.: A honfoglaláskor! Magyarország (Bp. 1929) 260; GYÖRFFY GY.: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza (Bp. 1963) 557.

27. Felmer és Lemnek között, az egykorú Nagyküküllő megyében. KARÁCSONYI J.: op. cit. 28; SZENTPÉTERY I.: Krit. jegyz. op. cit. 1 2 . 595. sz.

28. SZENTPÉTERY I,—BORSA I.: Krit. jegyz. op. cit. 2714. sz. — I. KNIEZSA; Pseudoramänem... op. cit. 130—131; CSÁNKI D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában H (Bp, 1894) 780—781., III. 87; Anjou Okm. IV. 375. sz., CSÄNKI D.: op. eit. II. 633. — KNIEZSA I.: Pseudo... op. cit. 129.

29. MEZEY L.; A pécsi egyetemalapítás előzményei (a deákság és hiteleshely kezdeteihez). Jubileumi tanulmányok. A pécsi egyetem történetéből (Pécs 1967) 56; FEJ ÉRPATAK Y L. ; III. Béla király oklevelei (Bp. 1900) 29. IV. szám. — A Gilbert név Gillebert, Gislebert, Gilertus, Gislebertus, Ghiselbertus alakjai a Stavelot-Malmedy-i és liégei névanyagban előfordulnak. J. hat.kin—r G. ROLAND: Recueil des chartes de l’abbaye de Stavelot-Malmedy I (Bruxelles 1909) 528; D. VAN DERVEEGHDE; op. Cit. 232, 233.

30. Hazai Okmt. VUI. 296, 297. sz.; Anjou-kori Okmánytár I (Bp. 1878) 358. sz,; CSANKI D,; op. cit H. 512; mALYUSZ E.: A középkori... op. cit. 280; GYÖRFFY GY.: Az Árpád-kori Magyarország. op. cit. 352.

61