Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Székely György: A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon

kumhoz kapcsolhatók. Az adatok nem a városi élet kezdetétől állanak rendelkezésünkre, így a vallon névanyag eredete korábbra nyúlhatott vissza. Igaza lehetett Schünemannak, hogy a tatárjárás után is erős latin vezetőréteg maradt, amely elsősorban hasonló etnikumú elemeket fogadott be polgárnak. Az Esztergom városa által kiállított első ismert oklevelet a vicus (ti. Latinorum) polgárainak élén Jakmynus bíró (ekkor még: maior ville) állította ki 1255-:ben. Neve Belgiumra utal, vallonnak vehető. Az ő fia lehetett az 1299-ben szereplő Petrus filius Gekmeni esküdt. (Ezt a Jaíkmynust nem tartom azonosíthatónak az 1265-ben szereplő Johannessel és Jaanynussal, mint azt Zolnay ismételten szemmelláthatólag tette.) 1262^ben Esztergommal kapcsolatos adományföld határában olvashatunk Gekminus de Morchy Etnendety (?)-ről, Gerardus oomesről. Nevük alapján bátran vallónak vehetők. Ezt mondhatjuk el az 1275-ben Esztergom megyei falvak határleírásakor említett szőlőtulajdonosról, Theryn Latinus-ról. 1265-ben és 1269-ben szerepel Mauritius esküdt. Az ő fia lehetett az 1299—1331 szereplő Jehan (Gehan, Geyan, Gyan, Gan, Gyhan, Gihaninus) filius Mauricii, comes, aki bíró (villicus) volt 1324-ben, esküdt 1299, 1304, 1314, 1328, 1330, 1331. években. Nevéről az apát is vallonnak fogadhatjuk el. Mauritius fia Gahan hosszú, 33 évnyi tanácsi pályafutása a város, sikere volt, hiszen ő 1324-ben nyilvánosan elfogatta és egy hétig a maga házában fogva tartotta a káptalan dispensatorát, elégtételt pedig nem adott. 1265-ben szerepel Rubinus Parvus esküdt. (Az időrend és a névjelző miatt nem tartom az alább tárgyalandó Godin—Robin családhoz kapcsolhatónak, amelybe pedig Zolnay beleilleszteni igyekezett.) Valószínűleg az ő fia az 1299—1314. esküdtként szereplő Nicofaus filius Rubini Parvi vagy comes Nicoflaus filius Rubini. Az apa neve alapján vallonnak vesszük. 1265-ben említik Johannes filius Christofori Trayectensis-1, akit Schünemann maestrichti németnek tekintett, Zolnay pedig egyidőben troyesi franciának. Azt elfogathatjuk, hogy Maestrichtról, s nem Utrechtről van szó, azonban flamandnak tekintjük, különös tekintettel vallon neyü rokonságára (ti. Syrlys eztergomi polgár leánya Katherina; 1265 és 1269 években szereplő rokonának pedig a neve Gylys (Geles) a latinok utcájából, aki Csokrokon birtokot is vásárolt). Ezt valljuk annak ismeretében is, hogy Magyarországon az a troyesi márka volt a királyi pénzverés súlymértéke, amit Boroszlóban, Krakkóban, Prágában is éppúgy alapul vettek. Troyes latin nevéből — Trecae — ugyanis a szóbanforgó névjelölés nem alakulhatott. (így a Zolnaytól számontartott troyesi kereskedelmi kapcsolat Esztergommal legjobb esetben hipotézis.) De az esztergomi vallonokhoz kapcsolható a csolnoki birtokot eladó Margit, Bertalan özvegye is. Bertalan atyjának neve ugyanis Sullyz volt. Neveik, bizonyos birtokok és esztergomi épületeik fekvése alapján esetleg egy családot alkottak az alábbiak: 1258-ban szerepel Johannes (filius Petri cOllicaponis, az atya tehát valamilyen kereskedelmi ággal foglalkozott), 1272-ben örökös nélkül elhaltként Gyan (filius Serperes). A nevek egyszer latin, máskor vallon alakja véleményem szerint egyazon apát és fiút takarja. (Az apa azonosságát Zolnay nem vette észre, ezért a családot kettéosztotta, ami téves.) Felfogásomat igazolta, hogy e vallon János testvére mindkét esetben Rubinus. Jánosnak Csolnokon voltak szoléi. Talán nem tévedés, ha ezt a Rubinust egynek veszem az 1268-ban szereplő Rubynus comessel, Esztergom bírójával (villicus), aki ‘abban az évben királynéi megbízásban is eljárt, s. 1269-ben is az esztergomi vezető polgárok élén ad ki oklevelet. Harmadik testvérüknek talán azt a Godynust tekinthetem (ha ugyan Godinus—Sergodinus—Syr Godinus bizonyosan egy személy), aki 1265—94 években szerepel. János, Rubinus, Godynus életkora ezt lehetővé teszi, s legalább 1294-ben Syr Godinus mint Rubinus testvére szerepel. Godinus tekintélyes személyiség, az esztergomi vicus Latinorum-ban: 1269-ben esküdt, d!e bírói rangra is emelkedett, 1272 és 1288 között comes-ként is említik. Cséven és Csolnokon birtokos, aki réteket, kaszálókat vett zálogba, vagy vásárolt meg (1275, 1278). 1294-ben curiáját és cameráját említik. Rubinusnak fiai (talán egyikük Rubinus filius Rubyni) szere54