Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Mezey László: Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban

vetkező lehetőség kínálkozik megoldásként. A keleti egyházban a parochiális egyház neve ekklesia katholiké,12 latinosén természetesen catholica. Nem kell bővebben magyarázni, 'hogy milyen félreértést akart az elkerülni, aki egy régebbi írásban a Szt. Péter egyház mellett e jelzőt találta, s azt — további félreértéssel — cathedralisra változtatta. Ez a korrekció talált azután utat a 14. századi szerkesztésbe. Ha ez a feltevés áll, a fehérvári királyi polgárság és előtte Géza fejedelem egyháza bizánci, vagy legalább is bizáncias terminológiát ismerő előzményeket sejtet.

Hogy a patrocinium Fehérvár legrégibb egyházának történetét a 13. századig végig kísérte-e, eldönthetetlen kérdés. Péter apostol választása a fejedelmi udvar egyházának védőszentjéül különbözőképpen magyarázható. Ha eltekintünk az éppen most érintett bizánci vonatkozások feltételezéséről, gondolhatunk a pannóniai misszió gondozására elsősorban illetékesnek tekintett salzburgi érseki egyház Peter-patrociniumának jelenlétére, Fehérvárott mint — talán a püspökség alapítástól függetlenül — Pécsett is.13 Ez esetben Géza udvari egyháza, vagy már első kezdeteiben latin, vagy görögből (a közvetlen környék görög patrocinium csoportja ajánlja ezt a megoldást) lett latin, patrocinium-változással, vagy anélkül, önmagában ugyanis az arkhiapostolos éppúgy fejedelmi személyhez méltó védő, mint a princeps apostolorum.

Közéjókori történetéből kiemelkedő esemény, hogy IV. Béla még koronázása előtt az újjáépített, vagy átépített templomot felszenteltette. Egyházi személyzete nem lehetett jelentéktelen, bár Rupp megállapította már, hogy nem volt társaskáptalana.14 15 Azonban a patrícius polgárság és a céhek misealapítványainak ellátására nagyszámú oltárpapság állt a rector oldalán. Közülük egy — már litterátus világi — volt az iskolamester, a scholasticus, aki a templom, lényegében a város iskoláját vezette, meglehetős számú scholarissal.16 Az altarisiták és az oskola nem dísztelen és nem jelentéktelen kórusszolgálattal vigyáztak tehát, Géza nagyfejedelem sírhelye fölött.

*

Székesfehérvár ma használatos teljes nevét ama királyi széktől nyerte, mely a Boldogasszony szentegyházában állott egykor. Hasonló trónszék található volt ugyan mindazon királyi egyházakban, melyeknek a régi magyar királyok az alapítás jogán tulajdonosai voltak — a kanonisztika finomabb, bár félreérthető terminusával patronusai16 — de itt, e különlegesen királyi egyházban, különleges jelentőséggel díszlett a király széke, s tőle az egész város. Mit Aachenről énekelt a középkori szekvencia: Urbs Aquensis, urbs regalis) regni sedes principalis...17 teljes joggal állt e városra is.

Bár az első ecclesia baptismalis a nagyfejedelem megerősített udvarában álló Szent Péter templom volt, díszben, közjogi és ennek megfelelően egyházi rangban is, felülmúlta azt a Boldogasszony monostora, miként István talán még fejedelem korában elkezdett saját egyházát a magyar középkor nevezte.18 Hogy István nem érte be az első fehérvári keresztelő egyházzal, melyben atyja is nyugvóhelyet talált, amaz egyház elsődleges rendeltetésében és két fő előjogában leli magyarázatát. Az ecclesia

12. Példák: G. FEKRADI: I documenti grecl meridionali di diritto privato deli’ Italia meridionale... Byzant. Archiv 4 (Leipzig 1910).

13. È. TÖMEK: Kirchengeschichte Österreichs I (Innsbruck—Wien—München 1935) 93—97.

14. RUPP J.: Magyarország helyrajzi története I (Pest 1870) 271.

15. Schola és chorus viszonyáról: L. MEZEY: Der Literat und seine Literatur. Zur Entstehungsfrage der gebildeten Laienschicht im mittelalterlichen Ungarn. Acta Litteraria Acad. Scient. Hung. 10 (1968) 29-46.

16. L. erről: L. MEZEY: Kirche und Kultur zwischen. Ost und West—Ungarn im 12. Jahrhundert Europa im 12. Jahrhundert (Konstanz 1968) 89—108.

17. Sequentia de S. Karolo Magno: G. M. DREVES—Ci. BLUME: Ein Jahrtausend Lateinischer Hymnendichtung II (Leipzig 1909) 332.

18. A monostor szó: MEZEY L. Csutmonostor... op. cit. 27 és 108. j,

23