Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)

Dobszay László: Középkori zenetörténetünk székesfehérvári vonatkozásai

abban a bazilikában keletkeztek, mely az Istenszülő Mária tiszteletére dedikáltatott, s melynek életében oly szorosan összefüggött a Mária-kultusz és az István-kultusz. Hiszen e kettő összefüggését, amelyet az ország számára az István-életrajzok annyira hangsúlyoznak,6-1 a bazilika mintegy megélte: főünnepét, augusztus 15-ét csak pár nap választotta el a bazilika dedikációjától és István temetésének évfordulójától, a király főünnepétől.* 64 64 65 A commemoratiok és az oktáva révén csaknem ünnepi hónappá húzódott szét, s számos ponton érintkezett e kettős ünnep.

2. ábra. Antifona Nagyboldogasszony ünnepére. XII. és XV. sz. Abb. 2. Antiphonar íür Fest der Mariä-Himmelfahrt. 12. und 15. Jhe.

64. A közismert utalásokon kívül említsük meg, hogy a Hartvick által Szent István szájába adott búcsúima is e nagy antifonák stílusában szól: „Regina celi reparatrix inclyta mundi, tuo patrocinio sanctam ecclesiam cum episcopis et clero, regnum cum primitibus et populo subremis precibus committo, quibus ultimum vale dicens manibus tuis animam meam commendo.” (SSRH n, 431.)

65. Az officium legegyszerűbb része, a versiculus szövege fölött a Codex Albensis csak a következő négy ünnepen jelez ünnepélyesebb dallamra utaló neumát: december 25., augusztus 15., augusztus 20., szeptember 8.

225