Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Gedai István: Székesfehérvár közép- és török-kori pénzleletei
találtak, a másik egy pontosabban meg nem határozott lelhelyú, két darab Mátyás arannyal.18 Utóbbi egy 1655-ből származó salzburgi 1 krajcárossal került be, feltételezhetően nem volt együtt Mátyás aranyaival. Ugyancsak Mátyásnak egy aranyát találták a Budapest—Mohács út melletti, Fejér megyében lévő Teréz-majornál.19 Hercegfalván Zsigmond aranyat,'9 Érden V. László,41 Mányon12 ismét Mátyás aranyat leltek. Ez a viszonylag sok aranylelet azt bizonyítja, hogy a nagyobb értékű aranyforintot is általánosan használták, azok forgalomban voltak. Az aranyakon kívül természetesen ezüstpénzekből álló leletekről is tudunk, a székesfehérvári Bognár43 utcában Albert denárát, az Öreghegyen’4 Mátyás két denárát találták. Tabajdon45 I. Ulászló obulusát, Csókakőn 6 pedig Hunyadi, I. Ulászló egy-egy, s Mátyás két denárát, valamint II. Lajosnak egy veretét.47 48 A Habsburg előtti kor éremleleteinek ismertetését két kincslelettel szeretnénk zárni. Egyik ugyan, a Csabdiban előkerült18 mindössze hat dénárból és obulusból áll, I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos veretei, a Mányon felszínre bukkant lelet viszont 1270 darab II. Ulászló és II. Lajos dénárt, obulust tartalmazott, amihez 1 darab idegen pénz járult, egy 1500-as évjáratú salzburgi garas.49 A törökkor éremleleteinek ismertetése kissé bonyolultabb az előzőeknél. Sokrétűbb. Tömegével ontja a föld a XVI—XVII. században elrejtett dénárokat, garasokat, kevesebb tallérokat, ritkábban aranyaka.t A denáranyag magyar, főleg körmöcbányai véretekből áll. A változatosságot a garasok — félgarasok, dutkák — és tallérok mutatják. A garasok legnagyobb része Lengyelországból és a lengyel fenhatóság alatti városokból — Danzig, Elbing, Riga — és tartományokból — Litvánia, Porosz terület — származik. Kívülük igen sok brandenburgi és porosz garas fordul elő, valamint kevesebb példányszámmal, de általánosan schweidnitzi félgarasok, Boroszló, Goslar, Hannover, Herford, Konstanz, stb garasai. A talléranyag ugyancsak rendkívül változatos. A magyar és Ausztria különböző tartományaiból származókon kívül a németrómai birodalom szinte valahány városának veretét megtaláljuk. Feltűnő, de tény, hogy a XVI—XVII. századi éremleletekben alig találkozunk török pénzzel. A vázolt, a Kárpátmedencében általánosan előforduló magyar és idegen pénzek szerepelnek Fejér megye éremleleteiben is. Illuzórikus lenne, ha megpróbálnánk a törökkori leleteket valamely eseményhez kötni, mégis — úgy látszik — valamelyes csoportosulás megfigyelhető. Nem kívánunk a jelenség okával bővebben foglalkozni, inkább felhívjuk történészeink figyelmét a benne rejlő lehetőség kihasználására. Sajnos néhány esetben a pontos feldolgozás hiánya nem tesz lehetővé pontos évre való keltezést, pedig ebben az esetben ez szinte nélkülözhetetlen. Az első csoportosulás I. Ferdinánd alatti. Az érdi lelet5® 1564. évi verete az utolsó, tehát Ferdinánd utolsó éve, s 33 db tallért — magyar, cseh, tiroli, salzburgi, brandenburgi, donauwörthi, haagi, kempteni, leuchtenbergi, mannsfeldi, ostfrieslandi, stolbergi, szász, ulmi és svájci — tartalmazott. Székesfehérvárról két I. Ferdinánd-kori leletünk van. Mindkettő kicsi, egyik 12 darab magyar pénzt tartalmazott,51 másikban a magyarokon kívül 4 darab cseh és 1 darab szász veret is volt.52 Nagyobb denárlelet a sárosdi,53 238 db kizárólag magyar veret, s ebből 198 I. Ferdinándé. Sokkal határozottabb a Rudolf uralkodási idejére tehető csoportosulás. Sárszentmiklóson54 88 darab tallér és negyedtallér — magyar, elszászi, salzburgi, tiroli, cseh, 38. IKM 442/1338. ltsz. 39. IKM 1949/6. ltsz. 49. IKM 1910/111. ltsz. 41. MNM Éremtára Ért. 1. £834. 42. Num. Közi. XX (1921) 55. 43. IKM 135/181. ltsz. 44. IKM 65. 45. 1—2 ltsz. 45. IKM 1937/374. ltsz. 194 46. IKM 65. 15. 1—5. ltSZ. 47. IKM 1928/63. ltSZ. 48. IKM 1925/91. ltSZ. 49. Num. Közi. XX (1921) 56. 50. MNM Éremtára 863—05—56/ÉT. 51. IKM 1925/399. ltSZ. 52. IKM 1933/238. ltSZ.
