Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 2. Középkor - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 14. (Székesfehérvár, 1972)
Marosi Ernő: Mátyás király székesfehérvári sírkápolnája
csatlakoznak ahhoz a későgótikus stílusirányzathoz, amely a hetvenes években jelenik meg a budai királyi palota építkezésein.33 F. Tóth Rózsa közleménye óta világosan látjuk, hogy ez a tendencia a szász építészet, Arnold von Westfalen stílusa által befolyásolt Szilézia, Lausitz területéről ered, s Mátyás sziléziai hódításai nyomán jelentkezik nálunk.34 S valóban, a Mátyás-kápolna kapuzatainak tagolására analógiákat a bautzeni Ortenburg-vár kaputornyán, a Szent György kápolna nyílásain,35 a boroszlói városháza részletein találunk.36 Helyi előzménye e sajátosságoknak főle^ a Hentel-féle kápolna kapuzatán, elsősorban az ott alkalmazott, jellegzetes körtetagós pálcákban keresendő,37 ami egyúttal kijelöli a stílus székesfehérvári jelentkezésének kezdeteit, mégpedig a budai építkezésekkel lényegében azonos időre. A sziléziai későgótíkától függő emlékek körében az utóbbi időben folytatott kutatások olyan mértékben megnövelték a rokon emlékek számát, hogy ma már nemcsak egyetlen ismert mester, Frater Johannes valamennyi emlékre kiterjedő szerzőségében kell kételkednünk, de kérdésessé vált az is, helyes-e pusztán építőműhelyről beszélnünk. Az élénk építőtevékenység, az emlékek nagy száma, hatásuk jelentősége, a formai, tipológiai elemekkel együtt fellépő sajátos téralkotási kvalitások kívánják, hogy e jegyeket a magyarországi későgótika 1470. után kezdődő szakaszára jellemző stiláris ismérveknek tekintsük. Mátyás udvarának későgótikája úgy látszik, fordulatot jelent ez időben a stíluskapcsolatokban is, s az eddig uralkodó délnémet, majd ausztriai kapcsolatokat másfajta orientáció váltja fel. A százszországi, sziléziai körhöz fűződő művészetgeográfiai kapcsolatok szoros összefüggésben állnak Mátyás külpolitikai koncepciójával. Az új stílustörekvéseken belül jogosnak tűnik több irány, műhelyek megkülönböztetése. Bár az elhatárolás még korainak tűnik, profilálási sajátosságok (mint amilyen a lendületes körtetagok uralkodó szerepe), a részletképzés vonásai (pl. a Mátyás-kápolna boltinditásai), a keretezések kompozíciós típusai egyaránt külön-33. összefoglalóan: ENTZ G.: Baukunst in Ungarn um 1500. Acta Historiae Artium 13 (1967) 81 skk. 34. F. TÓTH R.: Gótikus kőfaragómúhely Mátyás korában, Budapest Régiségei 18 (1958) 365 skk. 35. GURLITT, C.: Beschr. Darstellung der älteren Bau- und Kunstdenkmäler des Kr. Sachsen. Heft 33. Stadt Bautzen (Dresden, 1909) Fig. 171, 178. 36. TINZELNOT, H. : Die mittelalterliche Baukunst Schlesiens (Kitzingen, 1951) 152. skk. és ENTZ G.: A boroszlói városháza Mátyás-arcképei. Művészettörténeti Értesítő 8 (1960) 191. skk. 37. V. ö. CSANYI K.—LUX G. : A székesfehérvári Szent Anna kápolna. Technika 22 (1941) 252 skk. 181 10. ábra. Bordaprofil. XV. szd. vége. Abb. 10. Rippenprofil. Ende d. 15. Jhs.
