Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Vajay Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja

2. A thüringiai grófné. — Erről az eleddig ismeretlen Árpád-házasságról Boldog Oünthernek, a thüringiai grófból lett szerzetes-remetének hagiográfiájából értesülünk, holis István magyar királyt Günther cognatus-árúak mondják, ami közös elődtől származó, vagyis vérségi kapcsolatban álló fi-rokont jelent.15 A közelebbi rokonsági fokot a Chronicon Bohemiae szögezi le: Boldog Günthernek István magyar király avunculus-a volt, azaz anyjának fitestvére.16

Günther életadatai köztudomásúak: 1045-ben halt meg, miután harminchét esztendőt töltött a Cseh Erdőségben.17 Ezt megelőzően már ifjú lovag volt, amikor hivatástudata felébredt. Mint egyházi férfiú, — de még remetesége előtt, — 1005 ■őszén római zarándokútra ment.18 Születése ezek szerint 985 tájára tehető. Szülei

azaz bajosan lehetett volna 1010 előtt várandósain el taszítani. Ha pedig Gábor-Radomir csak 1010 táján vette el a Larisszánál fogságba esett Irénét, úgy hogyan születhetett volna 1014-ig összesen hat gyermekük? Zlatarski szerint Iréné Larisszai fogságibaesése csak eredethatározás és nem időpont. Szerintünk ennek éppen az ellenkezője bizonyítható: Gábor- Radomir fiai 1015-ben estek II. Bazileos császár fogságába, aki a legidősebbet megvakíttatta, hogy az uralkodásra alkalmatlanná tegye. A megvakított két húga 101i5-ben már férjezett. Így a hat gyermek közül ekkor már legalább három túllépte a 14—15 esztendős kort. Ha tehát Iréné 986-ban esett fogságba és Gábor-Radomir 988-ban taszította el magyar nejét, úgy a második házasságból 990 tájától kezdve születhettek gyermekek. Ezzel a kronológiai rend helyreáll, viszont a 988-ban várandósán eltaszított magyar feleség aligha születhetett 975 után, vagyis Szent Istvánnak csakis nénje, nem pedig leánya lehetett. — Zlatarski megállapításai közül mindössze egyet fogadhatunk el fenntartás nélkül: hogy Gábor-Radomir legkésőbben 978-ban született (op. cit. t. I. pars 2;; 743, n. 3). Ha Zlatarski „legkésőbb 973”-át tágan értelmezzük, úgy Gábor-Radomir születése 970 tájára tehető, vagyis mintegy két-három évvel volt idősebb magyar nejénél, akivel 16 éves korában nemzette Deján-Pétert, második házasságakor 20 éves, trónraléptekor 45 esztendős volt, s. 43 éves korában gyilkolták meg.

15. ...fama eius (se. beati Guntheri) ...ad aures beati Stephani regis Ungarorum, ipsius venerabilis viri cognati, emanavit. Vita beati Guntheri eremitae MGH, SS t. XI, c. 4; 277; ...vir sanctissimus Guntherus, sancti Stephani regis Hungarorum cognatus. C. BARONIUS SORANUS: Annales ecclesiastici a Christo nato ad annum 1198, I—XII (Roma, 1593—1607) magyar vonatkozású részei: Catal. Fontium, t. I. 437—440, ad a. 1045, ibid. 439. — Ugyanígy Vita S. Guntheri eremitae, S. Stephani I Regis Hungarorum cognati. MATTHAEO RADERO: Acta Sanctorum Ungariae ex Iohannis Bollandini... excerpta 2 (Tyrnaviae, 1744) Appendix 73—75. Györffy Gy. lektor megjegyzése szerint a cognatus szó elsősorban atyafit, rokont jelent számra való tekintet nélkül. Véleményünket az alábbiak támasztják alá: J. E. NIERMEYER: Mediae Latinitatis Lexicon Minus (Leiden, 11984) 196 szerint: cognatus = l. Beau-frère (sógor); 2. neveu (unokaöccs); fils du frère ou de la soeur (fivérem, vagy nővérem fia) ; csakis többesszámú használatban ; 3. cognati = parents en général (rokonság, atyafiság). — Az idézett szöveg egyesszámúsága a szó 2. használati értékét adja (Günther valóban Szt. István nővérének fia), miértis a többesszámú,

3. jelentés értelmezésére célzó észrevétel elesik.

16. ... beatus Guntherus, de Landgravio Thuringiae factus monachus ... de mensa Stephani regis Vngariae avunculi sui pavonem ... vivum evolare fecit. Chronicon Bohemiae a diluvio usque ad a. Christi 132(9. Reliquiae manuscriptorum omnis aevi, ed P. LUDEWIG, I—XII (Frankfurt—Leipzig, 1720—1731) t. XI., c. 26, 181.

17. Obiit ... eremita Guntherus anno incarnationis Domini MXLV, VII. Idus Octobris, sepuitusque est in monasterio Brewnovensi. Vita beati Guntheri, op.cit. c. 13. MGH, SS t. XI, 2791. — Sanctus Godehardus ... in Boemico saltu heremum petiit (sc. beatum Guntherum) in qua aci XXXVII. annos ... vixit. Vita s. Godehardi episcopi Hildensh ei mensis. MGH, S3, t. XI. c. 9. 262.

18. Günther életrajzának újabbkori összefoglalásai: G. LANG: Günther der Eremit in Geschichte, Sage und Kult, in: Studien und Mitteilungen aus dem Benediktiner — und Zisterzienser — Orden, bzw. zur Geschichte des Benediktinerordens und seiner Zweige. 59. (München. 1941/42) 1^83; 1000 Jahre £t. Günther Festschrift, ed. E. HENFELDER (Köln, 1955) ; valamint Lexikon für Theologie und Kirche, ed. W. HOFER—K.RAHNER, 2. ea. (Freiburg, 1960) t. IV. 1275—1276. — Günther 1006-ban a hersfeldi kolostor szerzetese lett, ahonnét utóbb Altaichba került, mielőtt remetévé lett volna: Guntherus, nobilis vir de Thuringia, monachus factus est Herveldiae; sed postea ad Altaha trans visit, consilio Gotehardi abbatis. Fames valida. LAMBERTI: Annales Hersfeldenses, MGH, SS t. III. ada. 1006, 93.

67