Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Bónis György: Székesfehérvár az Árpádház székhelye

Tint „maga Árpád vezér ott ütötte fel sátrait, ahol most Fehérvár városa van, s e hely volt Árpád vezér első szállása.” Ugyancsak szerencsésnek találom azt a megállapítást, hogy Esztergom előtérbe kerülése után is Fehérvár maradt „a fejedelmi nemzetség szűkebb hazája”.30 A XI. század végére tehető Nagyobb Szent István-legenda és nyomán Hartvik előadja, hogy István a csodás gazdaságú bazilikát „királyi székhelyének városában, amelyet Fehérnek neveznek” (in ipsa regalis sedis civitate, que dicitur Alba) kezdte építtetni.31 A Kisebb legenda ugyanezt az alapítást „a kiváló szépségéről elnevezett Fehérváron” helyezi el (que ob specialitatem nobilitatis sue nomen accepit).32 A Kálmán-korabeli Hartvik püspök a szent király testét „a királyi székhelyre, ti. Fehérvárra” (ad sedem regalem, Albam videlicet) viteti, és leírja ott lefolyt temetési szertartását.33 34 Ugyancsak korai forrás, az Altaichi Évkönyvek ejtik el 1063-nál az utalást, hogy Salamon IV. Henriket Fehérvárra, országa metropolisába hívta (ad Wizinburg, que est regni sui metropolis).31 Jóval későbbi, de talán élő hagyományra támaszkodik Aventinus Bajor története is, amely Székesfehérvárt — német nevére is utalva — az ország fejének és székhelyének (caput sedemque regni) nevezi.35 Ez elég is az adatokból, vagy mint egykori nagy mesemondónk, Anonymus írná: quid plura?

Ezekből az adatokból, s a most nem érintettekből is, az domborodik ki, amit Fügedi Erik találóan fogalmazott meg: „Fehérvár csupán a királyok egyik székhelye, és csak a királyi család szakrális központja minőségében volt ilyennek tekinthető.” Ez a kifejezés Fügedi szerint „elsősorban temetkezőhelyet jelent.”36 Az idézetben említett „csak” nem is olyan kevés. Bader szavaival élve, a dinasztia temetőhelyén sohasem volt szabad elnémulnia az imának, s a harcravágyó ellenfelek támadásától mentesen, e helyen az istenháza békéjének kellett uralkodnia. Az erre rendelt templom az uralkodó és családja rangját is kifejezésre juttatta, ezért alapította a XIV. század végén Burgundiában uralkodó Merész Fülöp herceg a Champmol-i karthauzi kolostort a Valois-dinasztia számára, míg a régebbi, Capet-eredetű burgundi ház Citeaux-ban temetkezett. Sedlmayr mutatott rá, hogy a XIII—XIV. század királyi temetkező-egyházai, ha egyúttal koronázó templomok is voltak, — mint Westminster vagy Prága — katedrális módjára épültek.37 Láttuk, hogy Chlodvig sírja tette Párizst, Nagy Károlyé Aachent a frankok vallási tiszteletben részesülő székhelyévé, és vajon Róma nem az apostolfejedelmek sírjai révén lett a nyugati kereszténység szent helye?

Istvánnak az az elhatározása tehát, amelyet a régészeti adatok egyértelműen bizonyítanak, hogy Fehérvárt minden mást meghaladó fényű templomot építtet, az államalapítás szerves része volt. Dinasztiájának méltóságát ezzel is ki akarta emelni; azt a magyar szentélyt alapította meg, amely a vizigótok számára Toledo, a longobárdoknak Pávia, a frankoknak St. Denis és Aachen, a bajoroknak Regensburg volt. Kisebb legendája nemcsak arról tudósít, hogy a fehérvári egyháznak bőven ajánlott fel földjeiből és szőlleiből, hanem arról is, hogy az Urnák szolgáló klerikusok officiumait létesítette ott (officia clericorum illic domino famulantium

30. FITZ J.: Székesfehérvár (Bp. 1957) 6. L. még HAVASNE BEDE P. népszerű cikkét: A régi magyarok koronázó fővárosa, Székesfehérvár. Élet és Tudomány 13 (1938) 430—434.

31. Scriptores Rerum Hungaricarum ed. E. SZENTPÉTERY (Bp. 1938, ezentúl SSRH) II. 385 , 417. A fordítás VARJÚ E.: Legendae sancti regis Stephani, Szent István király legendái (Bp. 1928) nyomán.

32. SSRH II. 396.

33. Ibid. 432.

34. A. F. GOMBOS: Catalogus fontium historiae Hungtricae... (Bp. 1937—1938) I. 103.

35. Ibid. 365.

3«. FÜGEDI E.: op.cit. 779.

37. N. GRASS: op.cit. 34—35.

55