Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Bónis György: Székesfehérvár az Árpádház székhelye
melyekre eddig is sokban támaszkodtunk, azt a meglepő eredményt hozták, hogy ez a vándorló kormányzat új volt a germán államokkal és a virágzó frank birodalommal szemben, ahol a király a maga törzstartományából intézte az ügyeket.19 A teljesség kedvéért még azt kell megfigyelni, hogy az uralkodó vándorlásának is voltak bizonyos szabályszerűségei. A tél közeledtével Nagy Károly az aacheni meleg forrásokhoz, épülő palotájába vonult vissza, s utóda Jámbor Lajos is tavasszal hagyta el székvárosát. Hadjárat, vadászat, a jó idő beköszöntése után tartott gyűlések mind helyváltoztatást kívántak. 866/7 óta a nyugati frank országrészben, az alakuló Franciaországban is Compiègne volt az uralkodó karácsonyi székhelye — Kopasz Károly Aachen mintájára száz klerikust befogadó kápolnát alapított itt! — és St. Denis a húsvéti székhely, egyúttal a dinasztia temetője.20' Az időbeli váltakozás analógiája ugyancsak segíthet hazai adataink értékelésénél. Végül vessünk egy pillantást a szomszédos osztrák területekre. Az Enns folyón túli tartományban (ob der Enns) Nagy Károly 790 körül udvara és serege számára Linzben várat és várkápolnát létesített (Szent Márton tiszteletére). Ez az. egyház a határ keletre tolódásával a passaui püspöké lett. Az Ennsen innen a Babenbergek székhelye fokozatosan tolódott keletre. Ennek során alapította III. Lipót 1113 körül Klosterneuburg káptalanét, s apátságát 14 éves fiával, Ottóval (a későbbi freisingeni püspökkel) töltötte be. Az apátságnak az volt a tiszte, hogy a palota egyháza és főleg a dinasztia temetkezőhelye legyen. A Babenbergek levéltárát az 1137-től dokumentált torony, az alte Schriftenturm zárta magába. Amikor Bécs túlszárnyalta a többi székhelyet, az első osztrák herceg, „Jasomirgott" Henrik (megh. 1177) palotát és benne várkápolnát alapított a ma is meglévő helyen: „Am Hof’. A szomszédos „skótok monostorát” végső nyugvóhelyéül szánta.21 Itt is, mint az eddig megismert fejedelmi székhelyeknél, kultikus és kormányzati funkciók találkoznak egymással. A variációkból közös elemek vonhatók le; most szembesítsük ezeket magyar adatainkkal. Hazai adataink, amelyeken itt a krónikákat, okleveleket, a nyelvészeti és a régészeti emlékeket értjük, nem vallanak egyértelműen a királyi székhelyről. A XIII. század derekáig, amikor Buda kétségtelenül háttérbe szorította a többieket, három települést illetett meg ez a rang: Óbudát, Esztergomot és Székesfehérvárt. Györffy György úttörő tanulmánya bizonyossá tette, hogy a honfoglaló magyarság -északkelet felől közeledve, a megyeri réven kelt át a budai oldalra, fejedelme pedig első székhelyét Óbuda déli amfiteátrumában, „Kurszán várában” ütötte fel.22 Aquincum megszállása szimbolikusan a római örökség birtokba vételét is jelentette. Nem utolsó sorban a királyi kápolnák és plébániák jelentős száma mutatja, hogy mai fővárosunk tágabb környéke az Árpádkorban királyi birtoktest volt. Óbuda a király egyik szálláshelye lett, a fehéregyházi kápolna pedig a dinasztia névadójának, Árpádnak vallási tiszteletben részesített temetkezőhelye. Azt azonban, hogy a „budai uradalom" meddig terjedt, még nem tisztázták.23 Nemrégiben a ma élő magyar történésznemzedék egyik legnagyobb alakja, Kumorovitz 19. E. EWIG: op.cit. 67. 20. Ibid. 63—69. "21. N. GRASS: Pfalzkapellen und Hofldrchen in Österreich. Ein Beitrag zur Rechtsgeschichte der Capella regia. ZRG Kan. Abt. 46/77 (1960) 355—332. Viszont K. u. M. UHLIRZ: Handbuch der Geschichte Österreich—Ungarns I. — 1526. 2. kiad. (Graz—Wien—Köln 1963) 249 szerint a Schottenstift Henrik fiának, V. Lipótnak az alapítása. 22. GYÖRFFY GY. : Kurszán és Kurszán vára. Bp. Rég. 16(1955) 19—21.-23. JANKÓVICH M. : Buda-kömyék plébániáinak középkori .kialakulása és a királyi kápolnák intézménye. Bp. Rég. 19 (1959) 57—5«, 71; FÜGEDI E.: op.cit.; Századok 98 (1934) 773. 53
