Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X-XI. századi településtörténeti kérdései
7. ábra. Alba civitas a X. század végén. Rekonstrukciós rajz 8. ábra. Alba civitas a XI. században. Rekonstrukciós rajz. templom elődje már a latinok megjelenése előtt is, mint vári plébániatemplom működött. A királyi bazilika, illetve prépostság alapításának részünkről 1015 előttre helyezett időpontjával és az építkezés lebonyolításával korábban foglalkoztunk. Ezért erre külön most nem térünk ki.4'3* (5—9. ábra.) A város korai alaprajzából még egy általános településtörténeti következtetés; vonható le. A nemzetközi várostörténeti kutatásokból ismeretes, hogy a római castrum alaprajzából kiinduló, vagy annak hatására kialakult, főként nyugateurópai várostípus mellett van egy kelet-európai területen előforduló várostípus is, amelyet egyéb jellemzőkön felül elsősorban egy sejtmaghoz csatlakozó sejtszerű növekedés jellemez.43 44 Véleményünk szerint Alba civitas alaprajzilag ilyen típusú, elsősorban lengyel, valamint orosz és bolgár városokhoz hasonlít. Ezt az alaprajzi egyezést két dolog teszi érthetővé és indokolttá: egyrészt a kelet-európai népek azonos gazdasági 43. KRALOVÁNSZKY A.: A székesfehérvári királyi bazilika alapításának és István királlyá koronázásának kérdéséhez. Szeged. Régészeti konferencia 1966. XI. Sajtó alatt; valamint Fejér Megyei Szemle 4(1957). 44. V. ö. az 1. és 34. jegyzetek irodalmával. 43.
