Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X-XI. századi településtörténeti kérdései
Kralovánszky Alán SZÉKESFEHÉRVÁR X—XI. SZÁZADI TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI KÉRDÉSEI Az elmúlt évek során Fehérvár korai történetének kutatása nagy lendületet vett az újonnan feltárt és megszólaltatott történeti és régészeti adatok nyomán. Ennek egyik eredményeként olyan szakvélemény alakult ki, amely szerint Fehérvár Géza fejedelem korában, tehát a X. század utolsó harmadában alakult ki. E kialakulás javarészben a K—Ny-i és É—D-i nemzetközi útvonalak kereszteződésének a mai belváros területére történő áthelyezésével függött össze, amely a kialakuló államon belül Géza fejedelem egyrészt védekező, másrészt támadásra készülő politikai koncepciójához kapcsolódott. Ezzel egyidőben és vele összefüggésben, területünkön új települési láncolat jelenik meg, amely a régészeti adatok szerint ugyancsak Géza fejedelem korához köthető.1 E gondolatkörön belül magunk eddig Fitz Jenő és Fügedi Erik eredményeivel egybevágóan az utak nyomvonalának meghatározását, valamint a települések (temetők) időmeghatározását végeztük el. Most azokról, az elsősorban topográfiai és építészeti vonatkozású eredményekről számolunk be, amelyek segítségével talán megfoghatóbb képet kapunk a város korai időszakáról. Mindenekelőtt is világosan és egyértelműen le kell szögeznünk, hogy a magyarországi kora-középkori nagyobb települések még nem tekinthetők városoknak, csupán a későbbi város csíráinak. Ennek értelmében Alba civitas a X—XI. században még sem jogilag, sem lakossága összetételében, sem városképileg nem tekinthető a későbbi értelemben vett városnak. Viszont ez a település olyan eleve adott, valamint felruházott jelentőséggel bírt, amely hazai és európai viszonylatban is kiemelkedővé tette. Ugyancsak világosan tudnunk kell azt, hogy a koraközépkori települések mindegyike, keleten és nyugaton egyaránt, kisebb-nagyobb települések halmazából állt. Ezeket általában a XII—XIV. században veszik körül kőfallal, s ez fogja össze a korai városmagot, a váralja, a kereskedő- és iparosnegyedek lakosságát a világi vagy egyházi főúri épületekkel, s piaccal. A tervszerű települési politika általában ugyanis csak a XII—XIV. századokban indul meg. A fejlődés lassú és szövevényes folyamat, a mag azonban, amelyből a városok kialakulnak, mindenütt megfogható.2 Vessünk most egy pillantást először a település legkorábbi szakaszára. Amint 1. FÜGEDI E. : Fehérvár középkori alaprajza. Fejér megyei Szemle 2 (1965) 3—14; GYÖRFFY GY. : Székesfehérvár feltűnése a történeti forrásokban. Székesfehérvár évszázadai 1 (1967) sajtó alatt; KRALOVÄNSZKY A.: Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. Székesfehérvár évszázadai 1 (1967) sajtó alatt. 2. E. ENNEN: Frühgeschichte der europäischen Stadt (Bonn 1953); H. PLANITZ: Die deutsche Stadt im Mittelalter (Graz—Köln 1954); M. N. TICHOMXROW; Drevnyeruszkije goroda (Moszkva 1956) ; W. HENSEL: Die Slawen im frühen Mittelalter (Berlin 1965) 283—359. E kérdéshez lásd még FÜGEDI E.: A legújabb német nyelvű középkori várostörténeti irodalomból. Tanulmányok Budapest Múltjából 12 (1957) 521—548; FÜGEDI E. : A középkori város keletkezésének kérdése a legújabb lengyel Irodalomban. Tanulmányok Budapest Múltjából 13 (1958) 570—605. 35
