Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Fügedi Erik: Székesfehérvár korai története a város alaprajzában
Arnold hangsúlyozta, hogy a Belvárosnak nincs római előzménye,17 s ezen — legalább is 1964 elejéig — az újabb régészeti leletek sem változtattak. Sőt a gorsiumi feltárás alapján nem lehet kétségünk, hogy a nagy — és nyilván már a rómaiak korában is jelentős — útvonalkereszteződés nem Fehérvárott, hanem Gorsiumban volt.18 A város XII. századi szláv neve (Belgrad) önmagában nem igazolja szláv származását. Másrészt Károly János és utána mások is I. Istvánt tekintették a város alapítójául.19 Itt azonban néhány új szempont merült fel, amelyeket helyesnek látszik megfontolni. Lényegében három momentumról van szó : 1. Sem a krónikák, sem a legendák nem nevezik I. Istvánt a város alapítójának, hanem csak a bazilikáénak.2** Györffy György kutatásai alapján fel kell tennünk, hogy a bazilika építéséhez 1015 után fogtak hozzá,21 amivel összhangban áll, hogy 1038-ban még nem készült el.22 Megerősíti ezt Imre legendája is, amely szerint Imre Fehérvárott született.2'! 2. A krónikákból merített szempont, hogy ti. nem I. István alapította a várost még egy helyrajzi érvvel is alátámasztható. A bazilika nem áll a középkori Belváros legmagasabb pontján. Teljesen elképzelhetetlen, hogy a királyi család leendő temetkezőhelye, családi temploma ne a város legmagasabb pontján álljon. Ha nem állt ott, akkor a legmagasabb pontot már olyan más intézmény foglalta el, amelyet nem lehetett onnan elhelyezni. 3. A legmagasabb ponton a mai püspöki székesegyház, a középkori Péter-Pál templom áll. A kettő azonosságát Fitz Jenő bizonyította be,24 s tudjuk, hogy a középkori polgárság plébániájául szolgáló templomot IV. Béla emelte egy régebbi templom helyén 1220—1235 között. A Képes Krónika ezt a templomot „cathedralis”nak nevezi,25 holott Fehérvárott a középkorban nem volt püspök. A Péter-Pál templomot a magyar királyok koronázási szertartásában is megkülönböztetett hely illette meg: a bazilikában megkoronázott király itt kezdte meg jelképesen uralkodását, ítéletet hozott és lovaggá ütött néhány kiválasztottat. A laza és látszólag értelmetlen adatsort a lengyel Dlugosz krónikája teszi érthetővé, aki szerint Géza fejedelmet ebben a templomban temették el.26 A városi tanács új szárnyának építésekor annak a kis dombnak a lábánál, amelyen a Péter-Pál templom áll, középkori falat találtak az alapozáskor. Dortmuth Árpád a Péter-Pál templomot körülvevő falnak tartotta, amihez azonban túlságosan vastag.27 E három szempont logikus összefoglalása a következő feltevésre vezet. Fehérvár Géza fejedelem korában — tehát legkésőbb 997-ben — fejedelmi központ volt, ahol Gézát eltemették és Imre megszületett. Valószínű, hogy ez a központ egészen kis kiterjedésű volt, s feladata annak az egy útvonallá összefogott útkereszteződésnek védelme volt, amely éppen a központ északi oldala előtt kanyarodott el nyugat felé. Az útkanyarban helyezkedett el a koraközépkori Magyarország egyik legfontosabb piactere, hasonló piactér elhelyezést találunk Győrben és Nyitrán is.28 István a 17. MAROSI A.: op.cit. 18. FITZ J. : Adatok Fejér megye római úthálózatához. Alba Regia (megjelenés alatt). 19. KAROLY J.: op.cit. II. 17—18; MAROSI A.: op.cit.-20. Ez alól egyedül egy későbbi interpoláció kivétel, amelyet a budai krónika tartott fenn. SZENTPÉTERY; Scriptores Rerum Hungaricarum (továbbiakban SSRH). (Bp. 1937) I. 290. 21. GY. GYÖRFFY: Das Güteirverzeichnis des griechischen Klosters zu Szávaszentdemeter (Sremeka Mitrovica) aus dem 12. Jh. Studia Slavica 5 (10*519) 26. 22. SSRH H. 432. 23. E. PRAY : Dissertatio de S. Emerioo duce. 73. 24. FITZ J. : Adalékok Székesfehérvár középkorához. Fehérvár i (1955) 66. 25. SSRH I. 467. 26. IO ANNIS DLUGOSSI: Historiae Polonicae libri XH. ad. a. 1440. (Lipsiae 1711) I. 742>—743. 27. DORTMUTH Á. : Adatok a városháza múltjához. Székesfehérvári Szemle (1937) 18—23. 29 !
