Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kozák Károly: A székesfehérvári királyi bazilika legkorábbi építkezési korszaka
•és a székesfehérvári első templomok maradványainak alapján szélességét 21 m-re, hosszúságát pedig 42 m-re becsüli.15 A hajó nagy szélessége indokolná a háromhaj osságot. Erre utaló maradványokat még nem tártak fel. Elképzelhető azonban — a maradványok helyzete alapján is —, hogy a jelenlegi oszlopok helyén korábban kisebb pillérek álltak. Ügy gondoljuk, hogy a körtemplom megelőzte az első székesegyház építését. Az első székesegyház méretei hasonlóak az általunk elsőnek mondott székesfehérvári bazilikához. Bencés apátságok a XI. század első feléből A székesfehérvári bazilika alapításával közel egyidős hazai bencés apátságok templomainak vizsgálata is alátámasztja a szerényebb méretű első bazilikával kapcsolatos feltevést. Ezeknek nagyobb része elpusztult ugyan, de a megmaradtak fontos adatokat szolgáltatnak Árpád-kori építészetünk kutatásához. Pannonhalma A pannonhalmi templom Gerevich Tibor szerint megelőzte első székesegyházaink építését, s irányt szabott a későbbi templomépítkezéseknél. Valószínűleg az olasz származású Szent Anasztáz építette, aki 1006 táján esztergomi érsek lett.16 A templom építéstörténetével foglalkozó Levárdy Ferenc az első építkezés nyomait kutatva, az altemplomos megoldás gyökérzetét a római S. Alessio egy nagy félköríves szentéllyel záródó altemplomában keresi, ahonnan a Pannonhalmát benépesítő szerzetesek jöttek.17 Az e kérdéssel foglalkozó kutatás a templom egyenes szentélyzáródását az egységes falszövet, az abban elhelyezkedő, jellegzetes, nálunk a XIII. század elsó felében alkalmazott hármas ablakelrendezés, körablak, sarok támpillérek és e típus hazai elterjedése alapján Oros apát idejére tette. A korábbi szentély a S. Alessihoz hasonlóan félköríves (10—12. kép) lehetett.18 E feltevést támasztja alá a helmarshauseni bencés kolostortemplom (14. kép), amelyet 1011-ben építettek, félköríves szentéllyel. A XII. században a szentélyt egyeneszáródású formában átépítették, kelet felé bővítve így a templomot.19 Pécsvárad Az első pannonhalmi templom után hamarosan felépült a pécsváradi apátság temploma (1015). Az elmúlt években végzett kutatás és helyreállítás során az egyenes szentélyzáródás alatt előkerült a korábbi félköríves szentély. A kisméretű — altemplomszerű — templom boltozatrendszerét tartó erős pillérbe másodlagosan beépített XI. századi oszloptöredékek, fejezetek is azt bizonyítják, hogy az első templomot átépítették. A munka során kialakult elképzelés szerint az első templom háromhajós kis csarnoktemplom lehetett.20 A kutatás nem terjedt ki a templom és az épület minden részére, s így sok kérdés megoldatlan maradt, illetve fel sem vetődött. Nem kaptunk választ arra, hogyan lehetséges az, hogy az Árpád-korban jelentősnek számító apátságnak ilyen kisméretű 15. ENTZ G.: A gyulafehérvári székesegyház (Bp. 1958). 73. 16. GEREVICH T. : op.cit. 26. 17. LEVÁRDY F. : Pannonhalma építés-története II. MŰÉ 8 (1969) 104. 18. KOZÁK K.: Győr-Sopron megye középkori egyeneszáródású templomairól. (Adatok az Árpádkori építészet történetéhez.) Arrabona 7 (1935) 184—136. — KOZÁK K. : A románkori egy enes szentélyzáródás hazai kialakulásáról OMF Évkönyv 3 (1906) 111—133. 19. G. BINDING: Die Benediktiner-Klosterkirche Helmarshausen Deutsche Kunst und Denkmalplege (1965) II. 108. 20. FERENCZY K. : A pécsváradi vár helyreállítása. Műemlékvédelem (1961) 137—138. 150
