Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Kozák Károly: A székesfehérvári királyi bazilika legkorábbi építkezési korszaka
lehetségesnek tartja, hogy a bazilikát „későbbi formájában négy torony díszítette’’. A bazilika hosszát 61 m-re becsüli (Henszlmann 81,16 m-re, Czobor pedig 63,20 m-re határozta meg a bazilika hosszát).4 Az 1936—38. évi feltárás alapján készült feldolgozás fontos állomás a bazilika történetének kutatásában. Az ásatás új adataival kibővíti azt, s több esetben helyesbíti a régebbi megállapításokat, feltevéseket. A bazilika alaprajzi elrendezése, valamint annak méretei tekintetében a korábbi felfogást követi. Az azóta eltelt időszak újabb kutatási eredményei, a felvetett más lehetőségek alapján azonban úgy véljük, hogy a bazilika többszöri feltárása és feldolgozása során összegyűjtött adatok rejtenek még némi lehetőséget a nyitva hagyott kérdések további vizsgálatára. Kiindulási pontnak mi is a nagy félköríves szentélyt vesszük, amelyet kétségtelenül az első építkezés maradványának tarthatunk. Henszlmann felmérési rajzán a szentély mindkét oldalától — a belső saroktól mintegy 2—2 m-re északra és délre — egy-egy azonos vastagságú fal indul nyugat felé. A falak párhuzamos helyzetűek és a falvastagság megközelítőleg azonos a szentély felmenő falának méretével (1. kép). A déli falon állnak a XII. századra meghatározott pillérek és a falat védi a fehérmészkő padló. E falak szerepével eddig nem igen foglalkoztak. Véleményünk szerint ez adja a kulcsot a székesfehérvári bazilika első építési szakaszának, formájának további kutatásához, a még e tekintetben mindig igen bizonytalan kép világosabb megrajzolásához. E falak ugyanis véleményünk szerint az első templom hajójához tartozhattak. Lebontásukra az első nagyobb bővítés idején kerülhetett sor, amikor a bazilikát háromhajóssá építették át. Henszlmann felmérését pontosnak, jónak fogadhatjuk el. Ezt a későbbi székesfehérvári ásatások és más munkák is igazolják. A felmérési rajzon látható falak értékelése (jelzése) tekintetében azonban már más a helyzet és megfigyeléseit, következtetéseit nem fogadhatjuk el minden esetben érvényesnek. A bazilika szentélyével egykorúnak tartotta Henszlmann az ahhoz csatlakozó „tornyok” alapfalait és azokkal azonos korúnak az északi mellékhajó északi falát.5 Az 1936/38. évi ásatás idején megfigyelték, hogy a „tornyok” alapozása magasabban van a szentélynél, gyengébb annál és az később épülhetett.6 Henszlmann leírásából nem tűnik ki a falaknak egymáshoz való kapcsolata sem. Nem tudjuk, hogy kötésben vannak, vagy egymás mellé épültek. Ezek alapján, a szentély belső szögletétől nyugat felé tartó, párhuzamosan futó falakat a szentéllyel egykorúnak is tarthatjuk. E feltevés mellett az alábbi érvek szólnak. A falon álló XII. századi pillérek nem tartoznak teljes bizonyossággal az alatta lévő falhoz. A pillérek magjai a fehérmészkő padozaton állnak. A pillérmagok nem igazodnak pontosan a fal vonalához. Árpád-kori építészetünkben egyelőre nem ismerünk olyan példát, ahol pilléralapozásként a hajó teljes hosszában végigfutó falat alkalmaztak volna. A jelenleg folyó egri feltárások azt mutatják, hogy a románkori székesegyház pilléreit külön-külön alapozták. Az 1936 38. évi ásatások során mélyebb szinten feltárt mozaikpadló maradványai is közvetve utalnak az említett falmaradványoknak az első építkezéshez való tartozására.7 Ilyen padlómozaikokat ugyanis csak a főhajóban találtak. Így feltételezhetjük, hogy az nem is folytatódott a pillérek alatt előkerült falon túl. Ha figyelembe 4. DERCSENYI D. : op.cit. 26. 5. HENSZLMANN I.: Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stílű mű-emlékeinek rövid ismertetése (Bp. 1876) 45. 6. DERCSENYI D.: op.cit. 27—28. 7. Ibid. 15—16. és 28—29. Hasonló, levél-alakú, háromszögű és négyzetes, mozaikpadlóhoz tartozó szemeket az egri vár feltárása során is találtunk a románkori székesegyház területén, egyszer már felásott helyen, bolygatott helyzetben. A fehérmárvány, levél-alakú darabok hossza 10 cm. Az egyenlő oldalú, háromszögű fehér lap oldalmérete 14 cm. Egy vörösbarna, ovális márvány mérete 6X7 cm. 143
