Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Nemeskéri János - Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X - XI. századokban
A Géza fejedelem és István király közös alkotásaként létrehozott település a stratégiai és kereskedelmi feladatokon felül fontos szakrális és államigazgatási feladattal is rendelkezett. A X—XI. századi Fehérvár lélekszámának becslésekor, az említett tényezők számbavételével, tehát több szempontot kell párhuzamosan figyelembe vennünk. Ezek az alábbiak: Földrajzi környezet A vizsgált terület a dunántúli középmagas hegység és az Alföldhöz tartozó síkság találkozási sávjában fekszik, amelyet mintegy 250°-os szakaszon mocsaras élővíz, a Sárvíz határol. A Sárvíz peremén több szigetszerű kiemelkedő, illetve partszakasz volt alkalmas a települések kialakítására. A népesség feltételezett foglalkozási megoszlása a) A X. század első felében a fontos útcsomópont őrzése és ellenőrzése elsőrendű feladat volt. A X. század utolsó harmadától kezdődően e stratégiai feladat részaránya és mértéke a fejedelmi, majd királyi szálláshely, valamint a szakrális központ kialakításával megnövekedett. A településen tehát elsősorban jelentős katonaréteggel kell számolnunk.15 16 b) Az újonnan létesített egyházi és világi intézmények kapcsán számolnunk kell e funkciók ellátását végző réteggel is.17 c) A nemzetközi útvonalak találkozási pontja, s a település jelentősége kereskedő réteg feltételezését is jogosulttá teszi.18 d) A megnövekedett jelentőségű településen a legmagasabb igényeket kielégítő iparos réteggel is számolnunk kell.19 e) Végül, az egyházi és államigazgatási, valamint a katonai, ipari és kereskedelmi feladatokat ellátó rétegek létfenntartását szolgáló, jelentős számú élelemtermelő réteg jelenlétével is számolnunk kell. Jogos feltételezésünk, hogy az élelmet nem termelő népesség a várban, az élelmet termelők pedig egyrészt a váron kívül, másrészt még távolabb laktak.20 Egészségügyi helyzet A magyarországi és kelet-európai adatok szerint a sátorban vagy földbemélyített vályog-, fa- és ritkán kőházban élő lakosság egészségügyi helyzete közel azonos lehetett. A nagymérvű csecsemő- és gyermekhalandóság következtében a születéskor várható átlagos élettartam a magyarországi X—XI. századi közösségek demográfiai vizsgálata szerint 27—29 év volt.21 15. FÜGEDI E.: op.clt.; KRALOVANSZKY A.: Székesfehérvár kialakulása... op.cit. Ifi. Hasonlóan vetekedett LÁSZLÓ Gy. : (Budapest története 2 (1938) 802--898) és BAKAY K. (Dunántúli Dolgozatok 1 (1965) 20—29')' korábhan. 17. Már a X. század utolsó évtizedeiben számolhatunk e réteggel, amely a XI. század folyamán nyilvánvalóan egyre növekvő lélekszámot jelentett. 18. Elképzelhetetlen, hogy Európa-szerte mindenütt kimutatható kereskedők Fehérvárott ne lettek volna, hiszen Fehérvár éppen a Kárpát-medence egyik legfontosabb kereskedelmi útcsomópontján fekszik. V. ö: FÜGEDI E. és GYÖRFFY Gy. idézett tanulmányaival. 19. Ezen iparosréteg a kisipar valamennyi ágát kellett, hogy képviselje, hiszen katonai, valamint világi és egyházi főúri igényt kellett kielégíteni. Ennek érdekében lélekszámúk nem lehetett alacsony. 20. Nyilvánvaló, hogy az élelemtermelő rétegnek egy kisebb hányada élt Fehérvár közvetlen szomszédságában. Az állami és egyházi beszolgáltatás területi hatósugara nagy területet ölelt fel. 128
