Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Németh Péter: Az első magyar egyházmegye kialakulásának kérdéséhez
összegezés: Elbeszélő forrásaink szerint Veszprém már a IX. században jelentős hely lehetett.50 A honfoglalás után az első foglaló, a Szalók-nemzetség birtokába került.51 52 Azonban régészeti és történeti forrásaink elemzése során arra a megállapításra jutottunk,53 hogy a megye jelentős része Veszprémmel együtt a X. század második harmadában ment át a fejedelmi család tulajdonába. Géza idejében a ’fejedelmi udvar mulató helye’ („ubi ducalis accessus conversatio habebatur”),53 s a Koppány-lázadás elsődleges célpontja nem véletlenül volt Veszprém.54 Mindezek után egyháztopográfiai felsorolásunkat a következőképp értékelhetjük: 1. A város három — már a XI. század elején álló — egyházi épületének, a püspöki székesegyháznak, a Szent György kápolnának, valamint a veszprémvölgyi apácakolostornak eredetét a történeti forrásaink és a régészeti lelőkörülmények a X. század utolsó harmadára, Géza uralkodásának idejére utalják. 2. Két helyről (Madách u. és a Szent György-kápolna) olyan X. század végi sírokat ismerünk, melyek benépesítő! keresztények voltak. 3. Az Árpád-kori Veszprém város nyolc egyházi épületéből hétnek a védőszentjét a bizánci egyházban tisztelték különösen. E hét egyház közül négy már a XI. század elején fennállott, sőt három építési idejét a X. század utolsó harmadára keltezhetjük; a fennmaradó három egyház közül kettőnek a pontos helyét még nem sikerült azonosítani, viszont a harmadik már a XII. század elején biztosan létezett. 4. Három olyan ismeretlen lelőkörülményekkel rendelkező egyházi emléket vagy emlékcsoportot ismerünk a város területéről, melyek a bizánci egyház befolyása során kerülhettek ide a X—XI. század fordulóján. Forrásainkból és a régészeti megállapításainkból kitűnik, hogy a krisztianizáció sikerrel járt a X. század végi fejedelmi szálláshelyen. Adataink figyelmeztetnek, hogy különösen a bizánci egyház befolyása volt erős, s ezen — figyelembe véve Sarolt görög keresztény voltát — nem csodálkozhatunk. Az Árpád-kor további századaiból származó veszprémi régészeti adataink, valamint a város környékének egyháztopográfiai vizsgálata55 azt sejtetik, hogy a bizánci egyházzal való kapcsolat később, a szkizma után sem szűnt meg. A bizánci és nyugati kereszténység egymás mellett élésére — éppen a közeli tihanyi apátság példáján — Komjáthy Miklós számos forrásadattal alátámasztott meggyőző érvelését hozhatjuk fel.56 Elöljáróban említettük, hogy a veszprémi egyházmegye alapítását történeti irodalmunk egyértelműen I. István személyéhez kapcsolta, s ez ma sem képezi vita tárgyát. A hagyományos álláspontot követve, a veszprémi püspökség alapítását feltételesen mi is I. István személyéhez kötjük, megjegyezve azt, hogy lehetségesnek tartjuk ennek Géza-koriságát is, és így alapításának idejét az ezredforduló előtti évek valamelyikében véljük megtalálni. Azonban a felsorolt veszprémi adatok arra vetnek fényt, hogy a püspökség alapítását eredményes térítőmunka előzte meg, amely 50. SSRH. I. 97— 93., SSRH. I. 164. Ugyanez a szövege a Képes Krónikában is: SSRH. I. 282. Kritikájukat ld. GYÖRFFY GY.: Honfoglalás előtti népek és országok Anonymus Gesta Hungarorumában. Ethnographia. 76 (1965) 411'—431. 51. SSRH. I. 97—98. 52. NÉMETH P. : A veszprémi járás települési képe az V—XI. században. (ÉLTE. Bölcsészdoktori értekezés, kézirat) 146. vö. GYÖRFFY GY.: Tanulmányok 25. 53. István magyar király kisebb legendájából vett idézet SZABÓ K.: Emlékiratok a magyar kereszténység első századáról (Pest, 1883) 28—29. fordításában. 54. SSRH. II. 395; SZABO K.: op. cit. 28—29. 55. A közeli Felsőőrs határába olvadt Peszej falu egyháza Szent Kozma és Damján tiszteletére volt szentelve (NAGY J.— VÉGHELYI D.— NAGY GY. : Zala vármegye története. Oklevéltár 2 (Bp. 1886) 192) ; ugyanitt Nichephoros Hl. Botaniates (1879—1081) elektron scyPilátusaiból álló éremleletet találtak; HUSZAR L.: Éremlelőhelyek Veszprém megye területén. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 1 (1963) 152. A veszprémvölgyi apácakolostor Balatonparti birtokainak egyházai szintén bizánci szentekről vannak elnevezve. 56. KOMJÁTHY M.: op.cit. 27—47. 122
