Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Németh Péter: Az első magyar egyházmegye kialakulásának kérdéséhez
Németh Péter AZ ELSŐ MAGYAR EGYHÁZMEGYE KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ A magyar államalapítás kérdéseivel foglalkozó történeti irodalom ma már egyértelműen szögezi le, hogy az egységes magyar feudális állam kialakulása hosszú, Gézától I. Andrásig terjedő, közel évszázados folyamat volt. Okleveleink, elbeszélő forrásaink gondos elemzése során jutott el annak felismeréséhez, hogy a lázadó vezérek elleni államszervező harcokat követően került sor az elnyomó apparátus, elsőként az állami, majd rövidesen utána az egyházi szervezet kiépítésére, megyék püspökségek létrehozására.1 Az államszervező harcok idő- és térbeli sorrendjéből nyilvánvaló, hogy a küzdelem Dunántúlról kiindulva haladt kelet felé, azaz első megyéink és püspökségeink Dunántúlon alakultak meg. Azonban a jól kiaknázott történeti forrásaink a magyar feudális állam kiépülésének csak a keretét adják meg, s ezen belül új megoldási kísérletekhez — írásos források hiányában — a régészet szolgáltathat újabb adatanyagot.2 Ilyen értelemben kívánjuk megvilágítani a püspöki székhely, Veszprém egyháztopográfiai viszonyainak elemzésével a XI. századi veszprémi egyházmegye kialakulásának kérdését, amelyhez Veszprém, Fejér, Zala és Pilis megyék tartoztak. Ugyanakkor Veszprém kialakulásának és fejlődésének kérdései Székesfehérvárral rokon problémákat vetnek fel, megoldásukra a Székesfehérvárott folyó szorgos kutatómunka jelzi a követendő utat. I. István király biztos hitelű, de későbbi átiratban fennmaradt oklevelei között tartja nyilván forráskritikánk az 1002-es veszprémi oklevelet.3 4 Ez az ún. Szent István-féle „alapítólevél” — mint erre Gutheil J. világosan rámutatott1 — csak a püspöki megye territóriumát (Vesperen = Veszprém, Álba = Fejér, Colon = Zala és Vyssegrad = Pilis megyék), valamint egyes birtokait jelöli ki.5 Ugyancsak Gutheil figyelmeztetett arra, hogy a későbbi középkori hagyomány a veszprémi püspökséget tartotta a legrégebbi magyar egyházmegyének,6 s ezt ma már általánosságban elfogadják.7 Ezek szerint a veszprémi püspökség alapítása az ezredforduló előtti időkre 1. A kérdést legutóbb KRISTÖ GYULA tárgyalta és helyezte újabb megvilágításba a teljes irodalom alapján: Megjegyzések az ún. „pogánylázadások” kora történetéhez. Acta Historica, Szeged 18 (1985) 3—55. Bevezetésünkben az ő eredményeit foglaltuk össze. 2. Erre vonatkozóan a legújabb irodalomból LÁSZLÓ GY.: A magyar pénzverés kezdeteiről. Századok (1953)382'—397; BAKAY K.: Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéseihez. Dunántúli Dolgozatok I. (Pécs 1965) 21—30; DIENES I.: Uber neuere Ergebnisse und Aufgaben unserer archäologischen Erforschung der Landnahme zeit. Móra Ferenc Muzeum Évkönyve (1964—65) II. 73—111. munkáira gondolunk. 3. SZENTPÉTERY I.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. (Bp. 1923) 3. reg.; Szent István király oklevelei SZIE. 2. (Bp. 1938); Újabban GYÖRFFY GY. 1099-re datálja az oklevelet. Székesfehérvár évszázadai 1 (1967). 4. GUTHEIL J.: Magyarság és kereszténység Szent István előtt. Vigilia (1960) 463—465. 5. SZENTPÉTERY I.: Szent István király pécsváradi és pécsi alapítólevele. Értekezések a tört., tud. köréből. XXIV. k. 10 (Bp. 1918) 60—62. 6. GUTHEIL J.: op.cit. 464—465. 7. Vö. DERCSENYI D.— ZOLNAY L. : Esztergom (Bp. 1953) 9, 14. GUTHEIL J.— GYÜRKY K. —ERDEI F.— KOPPÁNY T. : A veszprémi Szent György egyház és konzerválása Műemlékvédelem 4 (1930) 136—138. 117
