Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Horváth János, ifj.: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján
Horvátországnak a Presbyter Diocleas által említett felosztása Fehér és Vörös Horvátországra (Croatia Alba, Croatia Rubea) a IX. században, úgy látszik, szintén földrajzi orientációra vezetendő vissza.47 Az idevonható példák számát még szaporítani lehetne, de a fentiek alapján nyilvánvaló, hogy a nyugati források Ungria Alba, ill. Ungria Nigra megkülönböztetése a magyar államalapítás ideje táján részint földrajzi elkülönülést, — mint fentebb láttuk — részint nyilvánvalóan hatalmi csoportosulást is jelentett minden bizonnyal, amely részben még a honfoglalás előtti időre is visszanyúlik.48 Eze-k után nincs semmi meglepő azon, hogy a fehér-nek nevezett hatalmi csoportosulásnak, mint földrajzilag is körülírható egységnek a központi helyét Fehérvárnak, ill. eredetileg pusztán Álba-nak, majd Álba cmtas-nak nevezték. Természetesen itt mindjárt felmerül az az ellenvetés, hogy a fekete magyarok székhelyét, központját is fehérnek: Álba Julia-nak, Alba-Transilvana-nak nevezték.49 A nehéznek látszó kérdés megválaszolására én egy, a XI—XII. század fordulóján működő magyar írót tartok a legilletékesebbnek, ti. István király Kisebb Legendájának az íróját — aki bár tévedhetett — arról mégis hitelesen tájékoztat, hogyan vélekedtek a magyar városnevekben előforduló ,fehér’ jelző jelentését illetően az ő kortársai és ő maga is. A kérdéses hely a Kis Legenda 4. fejezetében: „Mivel a szent Isten tisztelői széltében-hosszában gyarapodtak, a király (= István) — mivel még szorosabban ügyelt a jócselekedetekre — elhatározta, hogy a szentegyház előcsarnokát kibővíti, amit a legnagyobb alázattal teljesített is. Ugyanis a dicsőséges Szent Szűz Mária címén levő templomot helyreállította (megújította) Fehérvár városában, amely különleges előkelősége (nemessége?) miatt kapta a nevét”50 (ti. „fehér” nevét). A magyar író tehát a ,fehér’ jelzőt a különleges nemesség, előkelőség kifejezésének tartja. Az erdélyi gyulák méltóságát és székhelyét tehát szintén megillette ez a jelző, még akkor is, ha Ademarus idézett helye szerint ő az Ungria Nigra nagyfejedelme és különösen, — ha annak — az Annales Altahenses fentebb idézett helye szerint — királya. Alba Julia tehát ugyanúgy nagyfejedelmi, vagy királyi székhely, ahogy az volt e korai időkben (Székes)-Fehérvár is. Ebben a vonatkozásban tehát a ,fehér’ annyit is jelentett, mint később a csakugyan fejedelmi és királyi címként használt illustris, vagy illustrissimus ,fényes, ragyogó’ szavunk. A gyula méltóságnévvel, személynévvel, majd „Fekete Magyarország” központjának, Álba Júliának, ill. Gyula-Fehérvárnak a nevével kapcsolatban talán nem felesleges emlékeztetni a kétségtelenül török eredetű gyula szó eredeti,fáklya, fény’, ill. ,láng, — ragyogó-éget’ jelentésére, s arra a kazár szokásra, hogy a hadbavonuló gyula, a-47. PRESBYTER DIOCLEAS: Regnum Slauorum c. XII. (Schwandtner: Sript. rer. Hung. tóin. III. 482): ... cleínde Maritima in duas divisit provincias, a loco Dalmae, ubi rex tunc manebat, et Synodus tunc facta est, usque ad Valdeuino, vocavit Albam, quae et inferior Dalmatia dicitur ... item ab eodem loco Dalma usque Bambalonam civitatem, quae nunc dicitur Dyrrachium, Croatiam rubeam vocavit, quae et superior Dalmatia dicitur. 4B. Lásd a fentebb idézett Orosz Évkönyveknek a Kiev alatt elvonuló honfoglaló magyarokra vonatkozó Cerni Ugri, ,fekete magyarok’ kifejezését, továbbá amit Németh Gyula mond a kabarokról és a Nyék törzsnévről (NÉMETH GY.: A honfoglaló magyarság kialakulása (3p. 1930) 234—35.; és 244). ■49. Legkorábbi datálható említése István király Nagyobbik Legendája (1083 előtt) 13. fej. (SSRH. II. 3®9): ...ad Albam Transilvanam precepit festinare ... Figyelmet érdemlő adat a Pozsonyi Krónika 28.fejezetében (SSRH. II. 33): ... iste Gúla (ti. Gyula) dux magnus et potens, qui civitatem Albam in Erdeuel in venatione sua invenerat ...-50. Legenda Minor S. Stephani c. 4. (SSRH. II. 393) : Dum longe lateque sancti dei cultores multiplicarentur, rex ut erat artius operibus bonis intentus, statuit atria sancte ecclesie amplificare, quod et devotissime implevit. Nam sub titulo Sancta Marie gloriose virginis iu Alba civitate, que ob specialitatem nobilitatis sue nomen accepit ... 10i>
