Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)

Horváth János, ifj.: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján

„■nostram gubernantes monarchiam” kifejezést,40 és az Intelmekbe sem politikai megfontolás nélkül került bele jótanácsként: „Ha te le akarnád rombolni, amit én felépítettem, vagy szétszórni, amit én egybe gyűjtöttem: kétség kívül a legnagyobb kárt szenvedi majd országod.”11 A fehér és fekete magyarok egykori kettőssége tehát e tudatosan képviselt politikai elv érdekében tűnt el a hazai történeti irodadalomból, és legfeljebb csak olyan elszigetelt és hovatovább értelmetlenné váló kapcsolatokban maradt meg az emléke, mint I. András király „Albus”, vagy Béla herceg „Benin, Belin” ,fehér’ azaz régi magyar nyelven ,szár’ melléknevében, és nem utolsósorban a ,fehér’ magyarok lokális központjának és az eredetileg ,szár, fehér’ Árpádok szálláshelyének a nevében, a ,szék’-netk nevezett központnak, (Székes-) Fehér - vár - (eredetileg ,bekerített hely’, ,kert’, ,udvar’, később ,erődítmény’)42-nak a nevében! Hogy I. András és I. Béla az adott történeti-politikai helyzetben súlyt vetett arra és hangoztatta idegenben is (Béla Lengyelországban), és itthon is (I. András nyilván visszahivatása után itthon is), hogy ők a .fehér’ vagy ,szár’ magyarok közül valók, az aligha szorul további magyarázatra, hiszen őket éppen azon a címen hívták vissza Aba király elűzése után, hogy ők „István király nemzetségből valók”, tehát az Árpádok nemzetségéből, akik szintén ,szár’-ok, azaz fehérek voltak, ahogy ez a fentiekből kiderül. Hogy Fehérvár neve végül is nem ,Szár-vár’-ként rögződött és maradt fenn, annak oka nyilvánvalóan a ,szár’ szónak félreérthető, több jelentésében keresendő. Már I. András király is Albus-nak, Béla pedig Belin-nek hívatta magát, nehogy ,kopasz-pogány’-nak gondolják őket.

Az elmondottak értelmében Fehérvár elnevezésével kapcsolatban nem kell tehát szláv eredetre gondolnunk. A szlavista Melich János még azon a nézeten volt, hogy ’’ahol a szlávok közt ma vagy a múltban van, vagy volt Belgrad, azaz .fehér vár’... nevű hely, az ilyen nevű helyek többségéről kimutatható a török eredet, illetőleg az, hogy az illető Belgrad egykor török város is volt, s szláv neve lehet töxökből való fordítás”.43 44 45 Ma már a kérdést nem látjuk ilyen egyszerűnek. Ismeretessé vált ugyanis, hogy különböző népeknél, mint például a kínaiaknál és irániaknál az égtájakat színekkel jelölték.41 Már előbb Németh Gyula kimutatta, hogy a Konstantinos Porphyrogennetostól feljegyzett besenyő törzsnevek egyik eleme lószín-név46, Harmatta János viszont rámutatott arra, hogy a besenyőknél az egyes törzsek nevében szereplő lószínnév pontosan megfelel az égtáj színének, amelynek irányában az illető törzs a besenyő terület középpontjából tekintve elhelyezkedik,46 azaz a törzsnevek színnév-elemei szintén földrazi orientációt is akarnak jelenteni.

40. István király törvényei, Prefacio: Et quoniam unaqueque gens propriis utitur legibus, idcirco nos quoque dei nutu nostram gubernantes monarchiam... Vö. ZÄVODSZKY I.; A Szt. István, Szt. László és Kálmá korabeli törvények... (Bp. 1904) 141.

41. Intelmek VI. fej. (SSRH H. 6215): Si enim tu destruere, quod ego edificavi, aut dissipare, quod congregavi, studueris, sine dubio maximum detrimentum tuum patietur regnum. Ennek a félreérthetetlen történeti-politikai vonatkozásnak alapján, amelyet félreérthetetlenül csak István király mondhatott, önmagában is látható, mennyire megalapozatlan és tarthatatlan CSÓKA J. LAJOS amaz állítása, hogy az Intelmek a bencés Regula és némely életrajzok alapján készült, szőröstül-bőröstül, s szerzőstül (Tangmár) együtt bencés, idegen ,,erkölcsi”-nevelő mű, amelynek a magyar történeti-politikai élethez semmi köze Vö. CSÓKA J. L. : A laitinnyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon (Bp. 1967). Itt jegyezzük meg, hogy nyilván nem véletlen, hogy az ebből a szempontból különösen jellegzetes „monarchia” szó az Intelmekben két helyen is előfordul (SSRH LE. 622, 6i23).

42. A vár szó etimológiájára vö. BÁRCZI G.: Szófejtő Szótár (Bp. 1942) és MUNKÁCSI B.:Árja és kaukázusi elemek (Bp. 1901).

43. MELICH J.: A honfoglaláskori Magyarország (Bp. 1925—29) 9.

44. L. DE SAUSSURE: Le système cosmologique chino-iranien. Journal Asiatique (1923); Vö. KNIEZSA I.: Századok (194:3) 474. A fekete szín ezeknél a népeknél északot, a fehér nyugatot, a vörös déli irányt, a kéik v. zöld leeletet jelöl.

45. NÉMETH GY.: Mny (1922) 3.

46. HARMATTA J. : Színes lovú népek. Mny. (1946) 30.

108