Kralovánszky Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. I. Az államalapítás kora - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 13. (Székesfehérvár, 1967)
Horváth János, ifj.: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján
ifj. Horváth János SZÉKESFEHÉRVÁR KORAI TÖRTÉNETÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ ÍRÁSOS FORRÁSOK ALAPJÁN A XIII. századi Kézai és krónikáink úgynevezett bővebb szövegezései: a Budai- Krónika és a Képes Krónika családja a honfoglaló magyarok Szkithiából Pannóniába vezető útvonalának felvázolásakor egymás után említik a Comani Albi, majd a Comani Nigri földjét, azaz a fehér, ill. fekete kumánok területeit.1 A Cumani Albi-kai az Orosz Évkönyvek polovecek-nek — ebből a magyar palóc —, a Cumani Nigri-ket pedig íork-oknak, a bizánci források viszont Mzok-nak nevezték.2 A két nép nyilvánvalóan egymással rokon, s a fekete — fehér jelzők egymástól való megkülönböztetésüket célozták. Ugyancsak az Orosz Évkönyvek beszélnek fehér és fekete ugorokról: Vgri Bjelii3 4 és Ugri Csernii.1 Míg azonban a fehér ugorok-on itt a hunok-at vagy esetleg a kozárok-at kell értenünk,5 addig a fekete ugorok-on minden bizonnyal a honfoglaló magyarokat, vagy azoknak egy részét kell értenünk, mivel az Orosz Évkönyvek a Pecenegefc-kel (besenyők) együtt emlegetik őket, „amint elvonultak Kiev mellett’’ 882-ben, Oleg kievi fejedelem idejében.6 Ma már bizonyosra vehető, hogy a honfoglaló magyarok nem egy tömegben és nem is egy irányból vonultak be Pannóniába, hanem egy részük Kiev mellett elvonulva északkelet felől jött be, másik részük pedig délkeletről, vagy az Al-Duna mentén.7 A fenti adatok azért érdemelnek különös figyelmet, mert a magyar, vagy magyarországi források — úgy látszik — nem különböztetnek meg fehér és fekete magyarokat. Hogy azonban ez a megkülönböztetés valamikor élhetett a magyarok között is, annak elszigetelt nyomait, minden valószínűség szerint, megőrizték Krónikáink is. Ezek az adatok, éppen elszigeteltségük miatt, első pillanatra szinte érthetetlenek, de megfejtésük talán nem lehetetlen. A Krónikák I. András királyt (1047—1060) a következő, nehezen magyarázható szavakkal jellemzik: Iste quidem rex Albus Andreas et Catholicus est vocatus.8 Már a szöveg lefordítása is nehézségekbe ütközik. A hagyományos fordítása mindenesetre így szól: Ezt a királyt Fehér Andrásnak és Katolikusnak hívták. A Katolikus név 1. KÉZAI (Scriptores rerum Hungaricarum (továbbiakban SSRH) ed. E. SZENTPÉTERY, Bp. 1937. I. 148.) c. 8.. ...egredientes Bessorum et Comanorum Alborum terras transirent. Deinde Sosdaliam, Rutheniam et Nigrorum Comanorum terras ingressi...; továbbá SSRH I. 257. Chron. c. 8.: ...egressi de Scythia intrantes tandem Bissos et Cumanos Albos, deinde Susdalios, Ruthenos terramque Nigrorum Cumanorum intravere. 2. Vö. KOSSÁNYIB.: Az uzok és kománok történetéhez. Századok (1911) 519—37. ; továbbá G Y. MORAVCSIK: Byzantinoturcica (Berlin, 195*8) II. 167., 228. o. HOD INKA A.: Az Orosz Évkönyvek magyar vonatkozásai (Bp. 1916) 32. 4. HODINKA A.: op.cit. 34. 5. Vö. THURY J.: A magyarok eredete. Századok (1896) 690; továbbá KTJUN G. : Relationes I. 122. Tény, hogy az V—VI. századi ún. Ephlhalita hunokat a bizánci források kifejezetten „fehér hunok”-nak nevezik, Vö.; GY. MORAVCSEK: op.cit. II. 233. 6. HODINKA A.: op.cit. 35. 7. PAULER GY.: A magyar nemzet története (Bp. 1900). •8. Chron. c. 88. (SSRH I. 344.) 101
