Zádor Anna: Pollack Mihály Fejér megyei működése - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 12. Tanulmányok Fejér megye művészettörténeti topográfiájához 1. (Székesfehérvár, 1967)
az oldalszárnyak homlokfalain szereplő palladieszk hármas motívum, amellyel majd több későbbi épületénél — így Pollack pesti házánál — találkozni fogunk. A kivitel közben keletkezett módosításnak kell tekinteni az oldalszárnyak közepén, a könnyebb közlekedés céljából elhelyezett palladieszk tornác motívumot. A kerti homlokzat jellegzetessége, hogy 3—3 tengelyes, pillértagolású enyhe oldalrizalitok között 7—7 tengelyes közvetítő szárnyak szélesen húzódó és mégis könnyed arányú menetével keretezi a középső — a dísztermet, vagy kerti termet magába foglaló — kupolával fedett centrális termet, amely belül kerek és fülkés kiképzésű volt, kívülről sokszögűén emelkedik ki a szélesen elterpeszkedő földszintes épület egészéből. Nincs teljesen megoldva ez a nagyon is gazdag és ünnepélyes középső rizalit, amelynek pontosabb rendeltetését nem ismerjük — de hogy igen erősen lombard ihletésű és igényes terven épül, az kétségtelen. A kastély részletképzéséről nem beszélhetünk, mert erre az 1920-as években létrejött kivitel természetesem nem jogosít fel. A terven szereplő idetartozó angolkert azóta elpusztult, ottjártamkor már nem volt rekonstruálható és így csak fantáziánkban idézhetjük fel a tájba szinte belenövő földszintes épület és a kanyargó utakkal, szép facsoportokkal ezt övező kert harmóniáját. A Vajtán elég hűen kivitelezett, de mégis több, mint 100 évvel megkésett Pollack alkotásnál még kevesebbet őrzött meg az eredetiből a, nagylángi egykori Zichy-kastély, ma Soponya—Nagyláng kiemelkedő épülete (10. kép). A Zichy családban mindvégig élő hagyományt — hogy t. i. itt Pollack alkotásáról lenne szó — hitelesítette a mester 1819-beli levele Csapó Dánielhez, amelyben többek között Nagylángot említi, ahol a korábban már említett székesfehérvári Glass mester eredményesen dolgozott az ő számára.9 Az eredetileg barokk kastélyt — több részleten kívül az attikán olvasható 1807-es évszám is erre a régebbi épületre vall — 1816—1826 közt építhette át Pollack, s talán az 1819-es évszám a munkálatok egyik szakaszának befejezését jelzi, részben mert ez az évszám található a kápolna bejárata felett, részben, mert a levél szerin: más munkákhoz rekomendálta ekkor pallérját, tehát itt már nélkülözhető volt. Sajnos, e klasszicista kastélyból és bővítéséből alig maradt valami, mert 1900 körül eklektikus stílusban történő átépítése és bővítése jóformán teljesen újjáalakította, külső-belső burokkal vonta be az épületet. A pollacki átépítésről leginkább az udvar szép márványkútja (11. kép) látszik fogalmat adni. A főhomlokzat arányai, tengelybeosztása, a későbarokk eredetiről, a földszint keretezett és könyöklős ablakai az udvari homlokzat ablaknyílásai a klasszicista átépítésről adnak némi fogalmat. 11
