Zádor Anna: Pollack Mihály Fejér megyei működése - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 12. Tanulmányok Fejér megye művészettörténeti topográfiájához 1. (Székesfehérvár, 1967)

— jelentőségét tekintve — sokáig elszigetelt példája a Beccsel szembeforduló helyi, illetve honi akaratnak, s mint ilyen, az önállósulni kívánó hazai közigazgatásnak is szép példája. Erre vall például, hogy Pollack, illetve a megye közönsége mer szembeszállni a hivatalos bécsi tervvel, sőt nem hivatalos pesti céhmestert bíz meg, akiben nyilván megbízott. De erre vall a megmaradt levéltári anyag is: jelentések, elszámolások., levelezések mind magyar nyelven, ami e korai időpontban nagyon ritka.

Megemlítendő még, hogy az épület kivitelezését minden valószínűség szerint Pollack nem a helyszínen és személyesen irányította. Bizonyos eltérések, kisebb formadurvulások ebből is fakadhattak. A kivitelező mesterek között — egyelőre meghatározhatatlan funkcióval — ott találjuk Rieder József és Walch András neveit, akiknek munkásságát ugyancsak a további kutatásinak kell majd pontosabban tisztázni. Hiszen Rieder például a székesfehérvári püspöki palota kapcsán is szerepel, lehet, hogy annak tervező mestere. Az sem tisztázott egyelőre, hogy egy Glass nevű székesfehérvári mester, akit Pollack a szekszárdi megyeháza építésekor vezetőként javasol, mert nagylángi és dégi építkezéseinél jól bevált, közreműködött-e itt? Kívánatos lenne, ha erről a kismesterről, akit Pollack is dicsért, többet tudnánk.

Még az. is ide kívánkozik, hogy a megyeháza hosszan elhúzódó építkezése, amelynél mindig a megye a sürgető motor és a bécsi számvitel képviselői a lassítok, nehézségeket okozók, — az elszámolások véglegesítése végett 1818-ban új felmérést készíttettek. Az elszámolást magát csak 1838-ban zárták le és ezzel magyarázható, hogy a még hiányosságaival is igen érdekes levéltári anyag összesítve ennél az évnél található.4

A szövegezésben is jellegzetes eljárások során a megye részéről ismételten ilyen kijelentések hangzanak el: .,az adózó nép kéméllése volt a fő czélja a Megyebelieknek, midőn ezen épületnek felállítására oly nagylelkűen adakoztak’’, vagy „oly díszes épületet állítottunk fel, melly nem fsaik minden Idegeneknek, de magának kegyelmes uralkodó Fejedelmünknek figyelmét is magára vonzotta” — amiből arra lehet következtetni, hogy I. Ferenc megtekintette a várost és ezt az alkalmat használták fel a hiányzó összeg megszavaztatására.5

A székesfehérvári megyeháza Pollack Fejér megyei építkezései közül nemcsak a legkorábbi, de a legjelentősebb is: középület és ezzel korai és jellegzetes példája az ekkor erősödő nagyarányú társadalmi változásnak. Mesterünk minden további Fejér megyei munkája, kastély vagy vidéki kúria, bár évszámaik nem egyforma biztonsággal tisztázottak, általában 1815—1826 között készülhetett valamennyi, sőt valószínű, hogy már 1820-ig elkészült lényeges részük.

9