Szakál Ernő - Entz Géza: István király szarkofágja - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 11. (Székesfehérvár, 1969)
Szakái Ernő rekonstrukcióját hathatósan alátámasztja az 1054-ben elhunyt Bölcs Jaroszláv kievi fejedelemnek a székesfehérvári koporsónál alig valamivel fiatalabb márvány szarkofágja, mely a kievi Szent Bölcsesség templom déli kápolnájában található.12 Fedele ugyancsak akrotérionos megoldású, de a székesfehérvárinál lényegesen meredekebb hajlású. Kádár Zoltán idézett tanulmányában már utalt a két koporsó ábrázolása ikonográfiái tartalmának szoros összefüggésére, noha a díszítés formai megoldása eltérő.13 A székesfehérvári szarkofágfedél felismerése a felépítés és a szerkezet lényegének egyezését is igazolja. Bölcs Jaroszláv halálakor leánya, Anasztázia Magyarország királynéja, önkénytelemül felmerül a kérdés: vajon nincs-e összefüggés a két fejedelmi koporsó között, vajon a kievi szarkofág elkészítését nem befolyásolta-e többékevésbé Szent Istvánnak — nyilván utóda, — a velencei Péter uralkodása alatt keletkezett koporsója?14 A szerkezeti, tartalmi, s történeti kapcsolatok a kérdés felvetését jogossá teszik annak ellenére, hogy a formák itt is, ott is mások. Válalszt adni egyelőre nem tudunk, de érdemes volna egyszer e probléma mélyére hatolni. Istvánnak Hartvik püspök által a XII. század elején írott legendája elmondja, hogy a király halála után a püspökök úgy határoztak, hogy a Fehérváron épített Mária templomot előbb felszentelik, s azután helyezik el benne az uralkodó tetemét. Arról is szól Hartvik, hogy a fehér márvány koporsót az egyház közepén állították fel.'-5 A római szarkofágnál történt átfaragás arra vall, hogy a koporsót sürgősen kellett elkészíteni, ami az 1040 körüli datálást ez oldalról is megerősíti. Hartvik közel egykorú tanúsága az elhelyezés tekintetében is hitelesítik Szakái rekonstrukcióját. A királyi család sírhelyének szánt fehérvári bazilika így került az a műalkotás, mely római eredetével, változatos összetevőkből egybeötvözött XI. századi átalakításával, fejedelmi rendeltetésével nemcsak hazai, hanem európai szempontból is kivételes érdeklődésre tarthat számot. Föld feletti kiemelt elhelyezése pedig a fejedelmi sírtemplomok aránylag ritkán előforduló hasonló elrendezésék talán legkorábbi, időben pontosan meghatározható ismert pédája. Entz Géza 12
