Solymos Ede: Rekesztő halászat a Velencei tavon - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 6. (Székesfehérvár, 1958)
a nyakkötésmél a csomót rosszul húzzák meg, s az a szem szárán csúszkál.) Különben is nehéz munka, mert a fonal nagyon ugrik. Ha bérbe kötik, 10 Ft egy vég munkája. Egy halász átlag 20 vég cérnahálót használ. Az utolsó sort 10-es fonalból vagy vékony isiingből kötik, hogy lehúzza a vízben. A felső sort zsinórra fűzik. Az avatás (állítás) itt is egyéni belátás szeriint történik. Van, aki 30—40 cm-re teszi az ütéseket s 14 szemet tesz bele, más 25—30 cm-be vesz 10—12 szemet. (Állításnál a léhés szélső szemsorát islingre szedik és bizonyos távolságokban egyegy szemet a felső, illetve alsó inhoz hurkolnak. Ezt a lekötést, de a kettő közti távolságot is ütésnek nevezik.) Az ütésekbe 20—25 cm hosszú zsinórra rézkariikákat erősítenek, ezeket vezérzsinórra fűzik, melyet használatkor két karró közt feszítenek ki. Van olyan halász is, aki már módosította az állítást. A fenti avatási módnál ugyanis 10—12 szem szabadon csúszkálhat az ütésen belül. Ha már most a háló lazán lóg a vízben, az isiing és a szem között könnyen átbújik a hal. Ezért egyik dunai halász módiára állítja a hálót. Három csomó közti távolságnak megfelelő hosszúságú fadarabot vesz, ez a módla. A háló felső sorát zsinórra szedi, és azt kifeszíti. Ekkor egy másik zsinórhoz csinálja az ütéseket úgy, hogy egy" módla hosszba három szem kerüljön. Minden másodikat leköti. A karikákat 4—5 ütésenként szereli fel. Néhányan karika helyett csak fonálhurokba fűzik a vezérzsinórt. Míg nem nagyon erős a hal, tavasszal és ősszel, jó is így, mert nem fut össze a háló, de nyáron az erős hal könnyen szakíthatja. Ismerünk pótásból karikásra átalakított cérnát is, ahol egyszerűen a póták helyére karikákat kötöttek. A cé.mahálók szezonja a tavasz és az ősz. Márciusban, mikor a szelek megállnak, akkor kezdik használni. A halász estefelé az eresz alatt száradó cérnát szétbontja, leakasztja és útnak indul a tisztások felé. Az esetleges javításokat, már korábban elvégzik. A pofás cérna két végére leeresztés előtt egy-egy nép-követ hurkolnak: fel.. Ha hosszabb a vég, kb 30 m-tőL felfelé, a derékára is tesiznek két kisebb küvet. Rendszerint a kis köveiméi fogja meg a háló a pontyot, mert ahogy az nekimegy, mindjárt ráránt ja a hurkot. Az így felszerelt hálót ledobják a vízbe és széthúzzák. A karikás cérnát külön nem súlyozzák, ment mint láttuk, az alját egy sor vastagabb fonalból kötik. Gönyey szerint a Drávaszögben vasszegeket szúrnak a háló aljába, viszont ott áramlik a víz.15 A karikáshoz karrókat vernek le, minden vég két karó közt függ. A vezérzsinórt kifeszítik, és azon a karikákat széthúzzák. (15. kép). A 20 m-es hálót 15 m-re teszik, hogy lazán álljon. Egyesek a két szélsőkarikát a karókhoz rögzítik, mások csak az egyiket, sokan egyiket sem. A kóborló hal ugyanis, ha nekimegy a hálónak, abba belekeveredik, 18
