Fitz Jenő: Hercules-kultusz Eraviszkusz területén - István Király Múzeum közelményei. A. sorozat 4. (Székesfehérvár, 1957)
ija alapján, az újabb kutatások azonban egészen más jellegűnek, inkább Mercuriushoz és Dispaterhez közelállónak határozták meg ezt a nagy kelta istent.94 Figyelemre méltó azonban, hogy a bunkóval és oroszlánbőrrel ábrázolt Ogmios R. Egger meggyőző fejtegetései szerint5 a kelta hit halottvezetője.”6 Az előzőekben már foglalkoztunk a barbár vonású, támadóan kilépő Ilercules-ábrázolásokkal. A típusnak két példányát ismerjük eraviszkusz területen: 27. Támadóan kilépő Hercules, relief. — Zsámbék.97 28. Támadóan kilépő Hercules, bronzszobrocska. — Intercisa.“ A dunapentelei barbárjellegű szobrocskáról másutt kimutattuk, hogy szűk területre határolható galliai gyártási centrumból való és a típus csak kelta területen található.99 Aligha lehet kétséges, hogy a klasszikus elképzelésektől merőben idegen felfogás, amely Herculest nyúlánk, fiatal férfinek ábrázolja lecsüngő hajjal, botszerű bunkóval, egy bajban segítő kelta istenséget fejez ki. A zsámbéki kőduc Herculese, bár bunkóját leeresztve tartja, ugyanehhez a csoporthoz tartozik, mint galliai analógiái100 — s kétségtelen bizonyítékát láthatjuk benne, hogy az eraviszkusz lakosság síremlékein Hercules ábrázolása csakugyan megvolt. Sőt, e barbár Hercules-ábrázolás alapján felvetődik annak lehetősége is, hogy Hercules nem az előrehaladt romanizáció, az általános későrómai felfogás következtében jelent meg az eraviszkusz lakossághoz fűzhető sírplasztikában, hanem a kelta vallás jutott benne kifejezésre.101 Hercules-emlékeink utolsó csoportja — a ruhás Hercules ábrázolások, — szintén síremlékekről származik. Az előző típushoz hasonló kétségtelen kelta jelleget nem mutathatunk ki rajta, s társadalmi háttér tekintetében sem különbözik a többi Hercules-jelentes sírkőtől. Az a feltevés azonban, hpgy Hercules-sírplasztikánkat a bennszülött lakossággal hozhatjuk — legalább részben — összefüggésbe, új megvilágításba helyezi ezeket a köveket. 29. Ruhás Hercules, relief. — Székesfehérvár.102 30. „Hereules-Hesperida”, relief. — Intercisa, Antoninusok kora.'03 31. „Hercules-Kyknos”, vagy „Hercules Illyricus”, vagy „Győzelmes Hercules”, relief. — Intercisa.1114 Régészeti kutatásunk a két utóbbi reliefben kezdetben mitológiai ábrázolást próbált felfedezni.105 De akár a „Hereules-Hesperida”, akár a „Hercules-Kyknos" domborművet nézzük, mindkettő alapvetően nélkülözi a feltételezett mitológiai jelenet minden meghatározó vonását.” Ma az általános felfogás szerint Herculesben magát a halottat kell látnunk.107 Ez az u. n. Hereules-Hesperida relief esetében talán elfogad-10
