Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Tóth István: Változások Szeged arculatában szegedi épületeken keresztül
Változások Szeged arculatában szegedi épületeken keresztül Tóth István A Széchenyi tér nyugati oldala folyamatos átalakulásban Zsótér-ház Műemlék épület. Klasszicista stílusban épült 1840-1866 között. Ma Széchenyi tér 9. A Zsótér-család a csődbe ment Decséry-családtól vette meg 1844-ben a nem kész épületet. Hosszú ideig húzódott a befejezése, miközben a város az éppen Szegeden tartózkodó Knezevits György vándorfényképészt kérte meg 1860-ban a több nézetből való lefényképezésére, bizonyítandó az elhanyagolt állapotot. A fényképen a Széchenyi téri részt timpanonos középrizalittal látjuk, akárcsak Csató 1861 -i vízfestményén. A kész épületet Bietler 1872-i akvarellfényképéről, az 1876-i Letzter-sorozatról és több árvízi fényképről ismerjük. Tanácsháza Copf-neocopf stílusban épült 1800-ban. Ma Széchenyi tér 10. Az új tanácsháza alapkőletétele 1799. augusztus 30-án volt. Alapkövét a bontáskor, 1882 augusztusában találták meg, rajta „Nemes sz. kir. Szeged város tanácsháza 1799. Kisasszony hava 30" feliratú vésettel. Vedres István tervei alapján és közreműködésével Schwörtz János építette fel. Az épület 1801-ben készült el. A leghitelesebb számunkra a tanács megrendelésére, 1882. március 14-én reggel készült Letzter fénykép (amit Nagy Zoltán a Víz előtti időkre datál, a képaláírás pedig 1880 tájára). A felvétel Zsilla Vilmos osztálymérnök segédkezésével történt és az építendő új városháza távlatterveinek elkészítéséhez volt rá szükség. 1882. május 22-én kora reggel megkezdték a tanácsháza bontását. Városháza Műemlék jellegű. Eklektikus, neobarokk stílusban épült 1883-ban. A városháza építésére Tisza Lajostól megszabott feltételekkel jeligés pályázatot írtak ki, összesen nyolc pályamű érkezett be. 1882. március 4-én az első díjat a „Régi alapon" jeligés mű nyerte, Pártos Gyula és Lechner Ödön társépítészmérnökök terve. A munkálatok nyomon követhetők a május 22-vel kezdődő építési naplóban. Klein H. János és Kirschenbaum Keresztély budapesti építőmesterekkel júliusban írta alá a szerződést Veszelinovics Bazil polgármester. Az alapkövet augusztus 28-án délután három órakor tették le. Az építésről Letzterék három felvételt készítettek. A hivatali szobák „kifestése Kaszta helybeli festő" munkája. Az összekötő híd címereit, a főhomlokzat szoborműveit a „tiroli származású székesfehérvári Stumf János képfaragó" készítette. A kapu Rainer Károly faragása, a lakatosmunka Árkay Sándor fővárosi műlakatosé. Október első napjaiban helyezték a főhomlokzat tetejére a város újjászületését jelképező főnixmadarat, amely Bischorn bécsi ércöntő műhelyéből került ki, majd október 5-én megérkeztek az ablakfestmények is. 172
