Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)

Lencsés Gyula: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól

Lencsés Gyula

A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól

Jegyzetek

1 A tanulmány megírását az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.

2 A dudari falukutatás történetéről lásd Lencsés, 2019.

3 Lásd: Third International Conference 1938: 660 - Buday 1928-ban már járt Angliában, valójában az agrársettlement ötletét is onnan hozta magával.

4 Tömöri Viola levele Dorothea Farquharsonnak. Berlin, 1937. február 25. - Az Institute of Sociology részéről Dorothea Farquharson szervezte a magyarországi utat.

5 A dudari falukutatás megszervezése magyar részről elsősorban Tömöri Viola érdeme.

6 Reitzer Bélának a dudari falukutatáshoz kapcsolódó írásai lényeges új adalékokat jelentenek szerzőnk nem túl nagy terjedelmű tudományos munkásságához. Lásd: Lencsés, 2019.

7 A plakettből kitűző is készült, amelyet a külföldi vendégek még hazatértük után is viseltek különböző szakmai rendezvényeken.

8 Buday ezzel kapcsolatos instrukcióit lásd Tömöri Violához írott 1937. augusztus 25-26-i levelében (Lencsés, 2019: 562-571).

9 Dorothea Farquharson leveleTomori Violának. London, 1937. szeptember 29.

10 „Megjegyzés a szegedi csoportról: elsősorban a Szegedi Egyetem intézeteiben dolgozó fiatalok, akikben az a közös, hogy mindannyian érdeklődtek a magyarországi parasztkultúra iránt. Haladó szellemű magyar művészek, írók, szociológusok és pszichológusok, akik a paraszti élet jellegzetességeit feltáró anyagokat gyűjtöttek. Szeged Magyarország délkeleti csücskében fekszik." Dorothea Farquharson előadás-vázlata 1948-ból (Lencsés, 2019: 487).

11 Alexander Farquharson, az Institute of Sociology elnöke, a Sociological Review szerkesztője.

12 Dorothea Farquharson leveleTomori Violának, 1937. október 22.

13 Buday György angliai tartózkodásának kezdeti időszakáról Buday György 1938-as határidőnaplója, valamint Buday György és Dorothea Farquharson, illetve Buday György és Theodora Bremner levelezése szolgál részletes információkkal (OSZK Kézirattár. Buday György angliai levelezése, 432-es fond).

14 Malinowski és Radciffe-Brown vitájáról Buday György Tömöri Violának írott 1938. június 27-i levelében küld hangulatos beszámolót. Lásd Lencsés, 2019: 627-628.

15 Dorothea Farquharson levele Buday Györgynek, 1946. július 4.

16 Buday György és az Institute of Sociology kapcsolatáról részletesebben Buday György és a dudari falukutatás c. tanulmányomban írtam, a Dolgozatok az Erdélyi Múzeum érem- és régiségtárából megjelenés előtt álló évkönyvében, amely a 2017-es szegedi Buday-konferencia anyagából válogat.

17 Reitzer Béla története pontosan nyomon követhető Buday György és Reitzer Béla, illetve Buday György és Theodora Bremner levelezéséből (OSZK Kézirattár. Buday György angliai levelezése, 432-es fond).

18 Lásd Dorothea Farquharson Buday Györgyhöz írott 1946. november 24-i és Buday György Dorothea Farquharsonhoz írt 1946. november 26-i levelét. (Lencsés, 2019: 646-647)

19 Lásd Buday György levelét Csapiár Ferencnek, 1970. július 10. (Lencsés, 2019:656-657).

20 A disszertáció: Tömöri 1935.

21 Bakk Péter ugyanebben a számban recenzeálja a kemsei falukutatásról szóló kötetet (Elsüllyedt falu a Dunántúlon), valamint Illyés Gyula Puszták népe, Szabó Zoltán A tardi helyzet és az erdélyi Balázs Ferenc A rög alatt c. szociográfiáit.

143