Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Lencsés Gyula: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól
Lencsés Gyula A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma külföldi kapcsolatairól A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégium azonban nem csak a dudari falukutatás révén került külföldi társadalomkutató műhelyek látókörébe.Tanulmányomat néhány ezzel kapcsolatos további adalékkal zárom. Tömöri Violának a Művészeti Kollégium kiadásában megjelent doktori diszszertációjára Romániában is felfigyeltek.20 Dimitrie Gusti folyóirata, a Soc/'ologie Románeascö 1937. évfolyamában Bakk Péter írt róla tartalmi ismertetőt (Bakk, 1937).21 Bakk elmondja, hogy Tömöri a Buday és Ortutay által vezetett fiatal szociológusok csoportjához tartozik, akiknek már harminc publikációjuk van. A recenzió azt emeli ki, hogy Tömöri parasztlélektani kutatásai átfogják a paraszti élet minden területét, és a szerző gazdag szakirodalmi háttérre támaszkodva bemutatja a közösségi élet különböző pszichológiai elméleteit (Bakk, 1937: 141). Tömöri a társadalomlélektani kutatás terén, a Művészeti Kollégium tagjaként elért eredményeinek összefoglalását adja 1937-es német nyelvű tanulmányában (Tömöri, 1937). Richard Thurnwald, Tömöri berlini professzora, az 1937-es dudari falukutatás egyik vendége, az általa szerkesztett Archiv für Anthropologie und Völkerforschung hasábjain recenziót közölt erről az írásról (Thurnwald, 1938). Thurnwald, aki alapvetően a természeti népek nemzetközi tekintélyű kutatója volt, összefoglalóan így értékeli a tanulmányt: „Tömöri Viola vizsgálódásainak a jelentősége abban van, hogy magyar kutatóként pszichológiailag belülről tudta megragadni a magyar parasztság körében zajló folyamatokat. Ha a primitív népekkel foglalkozunk, akkor többé-kevésbé mindig idegenként tekintünk rájuk. Végezhetünk ugyan pontos megfigyeléseket, de a legjobb esetben is csak kívülről, vagy pedig bizonytalan információkra kell hagyatkoznunk" (Thurnwald, 1938:283 [a szerző fordítása]). Tömöri Viola 1938-ban angol nyelvű cikket közölt a genfi székhelyű International Student Service (ISS) havi értesítőjében. A World Student Christian Federation-ből kinövő szervezet a szociális munkával foglalkozó diákszervezetek közötti nemzetközi információcserét volt hivatott szolgálni. Ez a cikk azért érdekes, mert külföldi szakmabeli olvasók számára mutatja be az itthoni és környező országokbeli ifjúsági falukutató mozgalmakat, így a felvidéki Sarlót, a román Dimitrie Gusti monografikus falukutatásait és az Erdélyi Fiatalok kolozsvári székhelyű csoportját. Tömöri ezekhez képest pozícionálja a Művészeti Kollégiumot.22 Szerinte a Szegedi Fiatalok tudták „megvalósítani azokat az elméleti és gyakorlati törekvéseket, amelyeket a többi magyar falukutató mozgalom célul tűzött ki magának" (Tömöri, 1938: 12). Független tevékenységük, amelyben tükröződnek a közép-európai parasztság problémái, inspirációt és iránymutatást jelentett a többieknek. Tömöri beszél az agrársettlement módszeréről: „A szeged környéki falvakat és tanyákat körzetekre bontották és két-három fős csoportokban látogattak el minden egyes otthonba, [...] igyekeztek megismerkedni a parasztcsaládok életével. Segítettek a hivatalos ügyek intézésében, tanácsokkal és információval látták el őket" (Tömöri, 1938: 12). Gyakorlati 140