Hegedűs Anita - Medgyesi Konstantin: A szegediség változásai (Szeged, 2020)
Balog Iván: Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre?
Balog Iván Hogyan hatott Szeged Bibó Istvánra és Bibó István Szegedre? A konferencia előadói egyvalamiben egyetértettek, egy másik, szintén alapvető dologban viszont nem. Egyetértettek abban, hogy nemet mondtak a fennálló rendszerre, és igent Bibóra, mint az antikádárizmus szimbólumára. Májusban már mindenki számára egyértelmű volt, hogy ha Bibó hősként ünnepelt kultuszfigurává válik, akkor „az 1956-ban ellenforradalom volt" tétel, ami az egypártrendszerű diktatúra fenntartásának első számú ideológiai alátámasztását nyújtotta, recsegve-ropogva megdől, a pártállami berendezkedéssel együtt. Az viszont még egyáltalán nem volt világos, hogy az összeomlóban levő régi helyett mi van kiépülőben. Éppen ennek tisztázásához nyújtott kiváló alkalmat Bibó életműve és ezen belül is különösen harmadikutassága. Az ehhez fűződő állásfoglalás lakmuszpapírként mutatta: merre akarnak haladni a felszólaló politikusok, ideológusok, közéleti emberek, és mit érzékelnek zsákutcaként. A vita tulajdonképpen akörül folyt, hogy lehetséges és kívánatos forgatókönyv-e 1989 májusában Magyarország számára a bibói harmadik út. Aki fél-rendszerváltást, tehát demokratikus szocializmust akart, az igent mondott Bibó harmadikutasságára (Bíró, 1989; Légrádi, 1989; Szalai, 1989). Akik viszont teljes rendszerváltást kívántak, elvetették ezt, és a második utat, a nyugati modellt választották: parlamenti demokráciát és kapitalizmust a magántulajdon mindenféle korlátozása nélkül (Dénes, 1989; Juhász, 1989; Légrádi, 1989; Szabó, 1989; Szalai, 1989; Szilágyi, 1989). A konferencián a demokratikus szocialisták voltak az igazibb bibóisták, mert Bibó is csak a diktatórikus szocializmusra mondott nemet, a kapitalizmus restaurációját azonban ellenezte, még demokratikus, parlamentáris keretek között is. Ez a bibóizmus azonban nacionalizmussal párosult (Bíró, 1989), ami viszont már Bibó eszméinek eltorzításából táplálkozott, mert Bibó mindig is elvetette a harmadik út speciálisan magyar útként való értelmezését. Ez a bibóizmus ráadásul egy „szemmel tartott demokráciát", egy tekintélyuralmi elemekkel vegyített többpártrendszerű berendezkedést erősített volna: a pozsgayzmust. Ez a történelem és egyben a recepció fintora - jól illusztrálva a mondást, miszerint a könyveknek (és szerzőiknek) megvan a maga sorsa (Balog, 2010:82-83). Szeged más alkalmakkor és más formában is megemlékezett a nagy politikai gondolkodóról. Bibó István üzenete címmel 1998. február 14-én a jogi karon tartottak emlékülést; 2011. november 30-án a szegedi Városháza Dísztermében a Bibó István Közéleti Társaság, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara közös rendezésében a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából centenáriumi konferenciára került sor; 2014. október 17-én pedig a Grand Caféban a Nemzet-alternatívák című szimpózium keretén belül több, az életművel foglalkozó előadás is elhangzott. Bibó alakját Szegeden szobor, nevét utca őrzi, életművének kutatói között pedig ott találjuk Ruszoly Józsefet, Medgyesi Konstantint, Lengyel Andrást, Pál Józsefet és Lengyel Zoltánt is. 128
